A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez érkező panaszok száma 2009 III. negyedévében az előző negyedévhez képest 35,3%-kal nőtt, azonban a megelőző év azonos időszakához viszonyítva még nagyobb, 68,2 %-os növekedést mutat. A legtöbben a bankokra panaszkodtak a devizahetelek törlesztőrésztőrészleteinek megugrása miatt - olvasható a PSZÁF közleményében
A biztosítási szektor részaránya az összes panaszon belül 2008. III. negyedévhez képest 10,1, míg a II. negyedévhez képest 5,3 százalékponttal mérséklődött. A pénzpiaci szektor elleni panaszok száma folyamatosan, az előző negyedévhez viszonyítva pedig kiugróan (több mint másfélszeresére) nőtt. A szektor összes beadványon belüli részesedése az előző év harmadik negyedévi 43,1 %-kal szemben a 2009 II. negyedévére közel másfélszeresére, 62,1 %-ra növekedett, majd 2009. III. negyedévre ez az arány még tovább emelkedett (74,3 %-ra).
Összességében, 2009 III. negyedévében az előző negyedévhez képest a pénzpiaci és a biztosítási szektor esetében a Felügyeletre beérkezett panaszok növekedése, míg a másik két kisebb - tőkepiaci és pénztári - szektornál csökkenése mutatkozott.
Pénz- és tőkepiaci beadványok
Különösen kiemelkedik a pénzpiaci ágazat, melyre érkező panaszok száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009 III. negyedévére közel megháromszorozódtak (290%). A tőkepiaci panaszok száma a múlt negyedévhez képest közel kétharmadára visszaesett (62%), s így gyakorlatilag az egy évvel korábbi állapotot tükrözi.
A pénzpiac esetében a növekedés minden bizonnyal a pénzügyi és gazdasági válság következményeként megnövekedett devizahitelek törlesztőrészlet-emelkedésének tudható be, míg a tőkepiaci panaszok visszaesését vélhetően a befektetések visszafogottsága, az előző időszakokra jellemző (pl. ingatlan befektetési alapokkal és strukturált befektetésekkel kapcsolatos) panaszok elmaradása okozhatta.
A tárgynegyedévben a pénzpiaci szektor minden intézménycsoport panaszszámstatisztikáját tekintve növekedés volt tapasztalható az előző negyedévhez képest. A legnagyobb volumenű banki szektornál a panaszok száma 43,4%-kal nőtt, melyek legfőképpen az egyoldalú szerződésmódosításoknak tudhatóak be; s a még jelentős, de a fentinél csekélyebb volumenű pénzügyi vállalkozások tekintetében is nagy, 106,7%-os panaszszám-emelkedés mutatható ki. Ez utóbbi növekedés jórészt a gépjármű lízinggel, illetve az ingatlanfedezetű hitelek elszámolásával és behajtásával kapcsolatos panaszoknak tudhatóak be.
A méltányossági kérelem kategóriába sorolt beadványok 2008 azonos időszakához képest több mint tízszeres panaszszám-növekedésre tettek szert. A kamattal és kezelési költséggel kapcsolatosan benyújtott (jutalék, költség, díj mértéke) panaszok számának gyarapodása is jelentős volt. Az ügyfelek panaszkodtak az ügyintézés hangnemére, mint szolgáltatásminőségi hibára, valamint jelentős szerepet kapott a tájékoztatási hiányosság panasztípus is, mely növekedése is szemmel látható, az előző negyedévről a tárgyidőszakra szinte megduplázódott az ezzel kapcsolatos panaszok száma.
A Felügyelethez beérkezett panaszok száma és megoszlása Forrás: PSZÁF
A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező OTP Bank ellen érkezett a tárgynegyedévben is – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a legtöbb panasz (404 db). A fenti negatív rangsorban a Raiffeisen Bank ismét a második, s a panaszok száma az előző negyedévhez épest még közel 66 %-kal nőtt. A múlt negyedévben negyedik helyet elfoglaló ERSTE Bank – a panaszok jelentős, közel 85 %-os növekedésével – a tárgynegyedévben a harmadik helyre került. Bár a CIB Bankra érkezett panaszok száma is növekedett 20 %-kal, a htelintézet a múlt negyedévi harmadik helyről most az ötödik helyre került.
A fenti hitelintézetek 1 panaszra jutó eszközérték alapján számított rangsora az alábbiak szerint alakult:
Forrás: PSZÁF
Az Axa Bank Europe Fióktelepe (jogelődje: Ella Bank) 2009-ben harmadszor került a negatív lista élére. A tárgyidőszakban a panaszok túlnyomórészt, közel 84%-os arányban az ingatlan fedezetű devizalapú lakás vagy szabad felhasználású hitelezéssel kapcsolatosak, az ügyfelek a törlesztő részletek növekedését, illetve a bank előtörlesztésnél alkalmazott eljárását kifogásolták.
A hazai székhelyű nagybankok közül az élen az előző időszakhoz hasonlóan a Budapest Bank állt, a Raiffeisen Bank, az FHB Kereskedelmi Bankot megelőzve a második helyet foglalta el ebben a negyedévben. Az ERSTE megelőzte az OTP-t a bankok negatív rangsorában. Az UniCredit, a CIB, a K&H valamint az MKB helye az előző negyedévhez képest változatlan maradt.
Biztosítókat érintő beadványok
A biztosító egyesületek esetében történt 2008. III. negyedévéhez képest a legnagyobb mértékű csökkenés, ennek oka, hogy a MÁV-ÁBE ellen érkezett beadványok az egyesület felszámolása miatt már nem jelenik meg a statisztikában. A legmagasabb részarányt képviselő KGFB ágazat elleni panaszoknál az előző negyedévi adatokhoz mérten 19,1 %-os csökkenés volt érzékelhető, míg az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva 25,6 %-os visszaesés következett be. Az összes panaszon belüli 37,9%-os részesedésével azonban az ágazat továbbra is magasan az első helyen áll.
A tárgynegyedévben a KÖBE került az élre az egy panaszra jutó szerződésszám szerinti negatív rangsorban a Magyar Posta Biztosító és az ING előtt. Az Aegon – a panaszok kisebb száma miatt – tartotta kedvező helyét a negatív rangsor végén.
Pénztári szektort érintő beadványok
A pénztári panaszok előző negyedévi stagnálását három intézménytípus esetében is csökkenés követte a tárgynegyedévben. Ugrásszerű növekedés csupán a magánnyugdíjpénztári panaszoknál volt, ahol az előző negyedévhez képest a panaszszám megduplázódott. E beadványok leginkább a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatosan keletkeztek. Az önkéntes nyugdíjpénztári panaszok száma viszont közel a felére esett vissza. A csekélyebb panaszszámon belül leginkább a lejárati összeggel, illetve a választható portfólióval kapcsolatos tájékoztatás hiányosságaival kapcsolatban emeltek kifogást az ügyfelek - olvasható a PSZÁF tájékoztatójában.
itp. faktoring követeléskezelő zrt. cimmel. tuti. ilyet még nem hallottam. ez alatt a cim alatt. felszólitják a vólt ügyfelet. hogy mellékelt csekken fizessen x x . összeget. mondanom se kell, hogy a vólt banki ügyfél nem tudja miről van szó. a levél tartalma . felszólitás. bankszámla szám. amiről még soha nem hallott, a vólt banki ügyfél és több száz ezer forint. amit fel kell a mellékelt csekken adni. hogy oszt tartozik e vagy se. az nem számit. a legujjabb banki törvény szerint ha a vólt banki ügyfél a faktorokhoz kerül .mert pénzügyi válságról minek beszéljünk. a bankoknak lehetőséget kell adni, hogy az ügyfeleknek. énkább a bankoknak fizessék a törlesztő részletet mint a banki faktoroknak. a bankok amúgy se adják ki nekik az ügyfél adatait őszintén. más... hogy meri megtenni levélben egy faktor. hogy az ügyfelet központi hitelinformácios rendszerrel fenyegesse. azt kimondottan csak a bank teheti meg. ez az a szakmai felkészületlenség és szakmailag hozzá nem értés. vagy is a faktornál nincs iskolai végzetség. az már probléma.ha pedig faktori ügyvéd irja alá a levelet. amit a cimzetnek küldenek. egy ügyvédnek tudni kell, hogy mi a következménye ha a levél nem érthető. ha hitelinformációs rendszerrel fenyegetőzik ami nem az ő reszortja. vagy az ügyvéd ellen és a faktor ellen polgári pert indithatnak. tehát jobb a békesség. és a havi törlesztések ügyfélileg.
A K.Ö.B.E. nevű gittegylet az olcsó biztosításával csalja magához az ügyfeleket,majd egy KITALÁLT káreseményre hivatkozva,megemeli a kötelezőt!Az előző évi kártörténeti igazolást egyszerűen nem veszi figyelembe..a pofátlanságnak nincs határa..
111.-re ! Sajnos a politikusok nagyobb része korrupt !
Viszont Orbán Viktor idején lett elkapva Princz Gábor grabanca, annak ellenére, hogy a Postabank a Fidesznek is adott pénzt ! ! !
110.-re ! Nem értem, hogy mi a problémád ?
Drábik arra mutat rá az általam megadott videókban, hogy a vezetőink nem értenek a pénzügyekhez és ráadásul elárulnak bennünket ! ! !
A szükség már sokakat rávett a nem fizetésre.
Most nincs házuk, lakásuk.
Addig amíg téged minden oldalról arra köteleznek, hogy bankhoz kötődj (folyószámla, megtakarítási betétek, munkahelyi kölcsönöket is csak bankokon keresztül lehet megkapni és vissza fizetni.
Mit akarsz te akkor, amikor a politikai szereplők többsége személy szerint támogatott VIP ügyféle valamelyik (esetleg több) banknak? Mire mész amikor ilyen szembe hatások vannak. Az ok okozati összefüggésekből nem az okozaton kell fönnakadni, hanem az okon. Azt sem kellene elfelejteni, hogy a "szent" piacgazdaság ürügyeként tették kik szabadították rá a bankokat a lakosságra 1999-ben A helyzet azóta csak súlyosbodott.
El is olvastad?
A finanszírozásról beszélj nekem kicsit, mert valamit nem vagy hajlandó megérteni.
Nincs piac, nincs forgótőke, nincs magyar gazdaság, csak multikra épített bedolgozó hálózat.
Miből futtatod föl a vállalkozásokat. Drábik nem egy perpetum mobile gazdasági struktúrát javasolt, hanem technikákat. ELVI SZINTEN.
Akkor mit is akarsz te most itt? :-DDD
Felháborító, hogy a bankok kétes ügyleteik ellenére élnek, virulnak.
Ha buknak, azt meg rávarrják a hitelesekre, akik a világon semmiről sem tehetnek.
Nekem is az az érzésem, hogy válság egy bankok által mesterségesen előidézett történet.
Ha piaci alapon dolgoztak, bukhassanak is piaci alapon...
Vagy tessék megélni a kamatokból, ami egyébként felháborítóan magas a nyugati kamatokhoz képest...
http://www.youtube.com/watch?v=SYYaUX1g1MI
http://www.youtube.com/watch?v=JuCv-Flzqtg&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=9bYu73SsErI&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=FIaegRWD9Dk&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=lbWii4e5Dp8&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ml100-kFhvA&feature=related
( Dr Drábik János-Megszorítások nélkül 1.-6. rész )
Ha Czirmes úr nem nyer, az még rosszabb lesz a vezető bankárokra nézve !
Mert ugye minden bankárnak van családja, felesége és szeretett gyermekei ... Egyelőre ...
" Ha nyer, a bank célja az lesz, hogy a kétszer annyi költség-növekményt mutasson ki, mint eddig..."
Már az elején éreztem, hogy valamilyen közöd van a bankokhoz. Mert nekem, mint normális embernek ilyen aljas ötlet nem jutna eszembe . Egyébként pedig mivel vannak dokumentálható előzmények, ezzel a módszerrel a bankok a még meglévő kevés szavahihetőségüket is elveszítenék !
"nép "
Hallottam. Kíváncsian várom a "próbaper" végét. Véleményem szerint nemigen van esélye az ügyvéd úrnak, dacára a megnyert elsőfoknak. A bíróság persze kiszámíthatatlan, bármi megeshet és bárminek az ellenkezője is, szóval várjuk ki a végét. Nincs már messze, úgy rémlik, februárban lesz a következő forduló.
Mindenesetre, ha jól emlékszem, Czirmes azt szeretné, hogy a megnövekedett költségek felét a bank viselje. Ha nyer, a bank célja az lesz, hogy a kétszer annyi költség-növekményt mutasson ki, mint eddig...
97.-re ! Hová kellene beiratkoznom ????
Az 522-528 § -ból bemásolhatnál valamit, mert ezzel így nem tudok mit kezdeni . Talán arra akarsz célozni, hogy ezek a törvények nem tesznek különbséget a hitel és a kölcsön között ? A valóságban azonban különbség van .
Egyébként szívesen leszek én a hülye kondás, amennyiben a törvénysértően eljáró bankárok a disznók !
Nézd, "nép". Ha komolyan érdekelnek pénzügyek, miért nem iratkozol be valahova?
Hitel vs. kölcsön problémához : Ptk. 522-528. §.
Minden egyébhez : nekem nagyon tetszett a 91. hsz-odban alkalmazott hasonlat "hülye kondás" része. Találó. Nem maradhatnánk ennyiben?
* Hitelkiváltás esetén az UCB Ingatlanhitel Zrt. eltekint a folyósítási díjtól, tehát ez 0 forint
* Bővebb információért olvassa el hirdetményünket
Nézzünk egy példát:
Prémium I (kiváltás) CHF alapon*
Hitelösszeg 10 000 000 Ft esetén 5 000 000 Ft esetén
Futamidő 20 év 20 év
Kamat 5,2% 5,6%
THM 5,78% 6,21%
Törlesztő részlet
69 119 Ft 35 718 Ft
Az én kérdésem így szól : Ha a bankok - ahogy ők állítják - csak magasabb kamatra tudnak CHF-et szerezni külföldről, akkor hogy a fenébe tud az UCB mégis a régi, - 6 % alatti - kamattal szerezni ???
Egyszerű a válasz : olcsóbban is van CHF .
Tehát a bankárok hazudnak !
Mellékelem a hirdetés linkjét .
http://www.ingatlanhitel.hu/hitelkivaltas
93.-ra ! Még egy dolgot tisztázzunk ! A bank hitelt ad és nem kölcsönt !
A hitelhez, ( a kölcsönnel ellentétben ) nincs szükség, hogy valaki előzetesen a bankba vigye a tényleges megtakarításait . A hitelhez elegendő csak pénzt nyomtatni . És valóban ezt csinálják ! A pénzhigulás ott jelentkezik, ahol a hitelbe adott pénzt felhasználják . Mi, birka magyarok tulajdonképpen más országoknak fizetünk kamatot a fedezet nélküli pénzére .
93.-ra ! Ezt írod :
".... 3/4 oldalon keresztül sorolták apró betűvel, hogy milyen banki költségek változása okán jogosult a bank a díjak egyoldalú módosítására. Minden elképzelhető fel volt sorolva, a számítástechnikai rendszertől a közmű-díjakon és a gazdasági környezet romlásán át a jogszabályi változásokig. Amikor megkérdeztem, hogy én milyen esetben módosíthatok egyoldalúan, azt hitték tréfálok. Végül ugyanennek a banknak egy bécsi fiókjában nyitottam számlát, ott nem ilyen a szerződés. "
Látom, kezd megjönni az eszed . Kezded észre venni, hogy másutt nem így viselkedik ugyanaz a bank !
Érzékelem sértődöttségedet. Nos, szerintem, aki sértő módon személyeskedik, majd elvárná, hogy mások tisztelettel szóljanak hozzá, az bizony szűkagyú. Te más kifejezést használnál?
Sokan nyilvánítanak véleményt e fórumon olyanok, akikre valóban ráférne némi "felvilágosítás", ha idézhetlek. Én nem érzek magamban különösebb pedagógiai ambíciót. Esetedben nem értem, mi a problémád a banki árréssel. Ha jól sejtem, kérdésed csupán felvezetés némi kötözködéshez, amiről a világért sem beszélnélek le, fejtsd csak ki.
Röviden : a bank jellemzően nem a saját pénzét adja kölcsön. Hogy mennyire nem, azt magad is megítélheted, ha megnézel egy éves beszámolót. A források között, a saját pénzeszközök rovatban feltüntetett összeg valószínűleg elhanyagolható lesz a mérlegfőösszeg mellett.
A bank tehát először pénzt "gyűjt" (pl. betétek, kötvények stb. formájában), majd e pénz nagyobbik részét (levonva pl. a kötelezően képzendő tartalékot) megkísérli kihelyezni. Nyilvánvalóan arra törekszik, hogy az általa fizetendő összegeket (pl. fizetett kamatot) meghaladják a beszedett összegek (pl. kapott kamatok). A különbözetet nevezhetjük banki árrésnek (a pénzzel történő kereskedelem árrésének).
A bank ebből fedezi a költségeit, és persze ebben van a nyeresége is.
A beszedett kamatot a bank tehát úgy igyekszik megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a forrás (és vonzatai) visszafizetésére, a saját működési költségeire és a tervezett nyereségre. Mindezt a saját adósával igyekszik megfizettetni.
A közelmúltban jártam az egyik hazai bankfiókban, számlát szerettem volna nyitni. Kérésemre vonakodva kinyomtattak egy számla-szerződést (nem volt kéznél), amiben 3/4 oldalon keresztül sorolták apró betűvel, hogy milyen banki költségek változása okán jogosult a bank a díjak egyoldalú módosítására. Minden elképzelhető fel volt sorolva, a számítástechnikai rendszertől a közmű-díjakon és a gazdasági környezet romlásán át a jogszabályi változásokig. Amikor megkérdeztem, hogy én milyen esetben módosíthatok egyoldalúan, azt hitték tréfálok. Végül ugyanennek a banknak egy bécsi fiókjában nyitottam számlát, ott nem ilyen a szerződés.
Szóval a bank is olyan szolgáltató, mint amit te említettél. A különbség legfeljebb annyi, hogy más szektorban az ügyfelek nem írnak alá gondolkodás nélkül, sok évre előre egy olyan kitételt, hogy a szolgáltató jövőben felmerülő minden költségét magukra vállalják. Értem én : egy lakáskölcsönnél ki az ördög bogarászgatta a szerződést, csak a több milliós állami támogatás megszerzése lebegett a szeme előtt.
Érdekes jelenség az ügyben, hogy az érintettek nem azt a kormányt hibáztatják, aki ezt a konstrukciót (a banki hitelhez kötött állami támogatást) kitalálta, hanem a bankot, ami e konstrukció révén bombabiztos üzlethez jutott a következő 20 évre.
Kedves ember 2.0! Rendben. A témához csak annyit az OTP sem azon van, hogy a hiteltörlesztők terhein csökkentsen, hanem azon van, hogy még többet fizessen a hitelfelvevő. Ez az érdeke. Ha nem így van, akkor szeretném hallani a kioktatásodat. Azért szeretném látni egy bankárnak az arcát, amikor egy víz és gázszerelő minden egyes mozdulata után felszámít egy költséget, mint ahogy a bankok jelenleg megteszik. Vagy egy kőműves minden egyes tégla elhelyezésénél külön költséget számít fel. persze sorolhatnám ezt tovább is. Egy szolgáltatónál, vagy egy termelőnél van egy árrés és az tartalmazza a költségeket és a nyereséget is. Szerinted egy banknál mi az árrés? Légyszíves felvilágosítani, ha megjérhetnélek? A kioktatásodra van szükségem. Sokkal okosabb vagy, mint én, mert én szerinted szűkagyú vagyok.