16 600 dolgozó adatait összegyűjtő tíz vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy egészségügyi előnyökkel jár, ha valaki ráhatással bír műszakbeosztására vagy például részmunkaidőben dolgozik. Ilyen előnyök az alacsonyabb vérnyomás, lassabb szívritmus, jobb minőségű alvás és kevesebb napközbeni fáradtság.
   
A Cochrane Adatbázisban közölt tanulmány a kutatók szerint nem azt bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidő önmagában jobb egészséghez vezet, hanem azt, hogy "a kontroll érzete a munkában jót tesz az egészségnek". Clare Bambra, a brit Durham Egyetem munkatársa elmondta, hogy a jelenség hátterében a csökkenő stressz állhat.
   
Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között. (A nagy munkaterhelés alatt ebben az összefüggésben azt értik a kutatók, hogy a feladat megerőltető, egyidejűleg a dolgozónak kevés befolyása van munkavégzése körülményeire.) Ezért növekvő érdeklődés mutatkozik a hagyományostól eltérő munkavégzési formák, így a rugalmas munkaidő, a távmunka vagy a megosztott munkaidő iránt.

Bambra elmondta, hogy az általuk elemzett tíz tanulmány közös hiányossága, hogy nem a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazásán alapuló, ellenőrzött vizsgálati módszert alkalmaztak, holott valóban érvényes következtetések levonásához ilyenekre lenne szükség.

10 hatékony módszer kiégés ellen
Visszatért a hidegben a jókedv
Érdemes a főnök előtt kiereszteni a gőzt 

MTI