Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 IV. negyedévében a magyar gazdaságnál kisebb mértékben, 2,3%-kal esett vissza. A rendelkezésre álló adatok alapján 17 tagállamban a hazainál kisebb, míg 6 tagállamban nagyobb csökkenést regisztráltak.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a csökkenés üteme 2009. III. negyedéve óta mérséklődik.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 7,9%-kal csökkent, ami a GDP 4%-os visszaeséséhez -2,2 százalékponttal járult hozzá. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas szintje után - 15,5%-kal, az ipar hozzáadott értéke pedig a korábbi negyedévek tendenciáihoz képest mérsékeltebben, 7,4%-kal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparbanbekövetkezett kisebb mértékű, 7,2%-os visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5%-os mérséklődést mutat. Az építőipari termelésen belül mind az épületeken, mind az egyéb építményeken (pl. utak, vezetékek) végzett munkák volumene csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-1,7%) esett vissza, amely 0,9 százalékpontos csökkenést magyaráz a GDP 4%-os visszaeséséből. Jelentős, de a korábbi tendenciát követően mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás
és vendéglátás (-7,5%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, melyet az alacsonyabb bázis indokol. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,2%-kal csökkent, melyben tükröződik a növekvő exportforgalom.

A KSH februárban közölt előzetes adatai szerint a GDP 0,4 százalékkal csökkent 2009 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest, korrekciókkal 4,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal csökkent 2009 egészében.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedéveknél nagyobb mértékben 1,6%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megjelenő közmunkaprogramban foglalkoztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdaságiszolgáltatások területén 2,4%-os emelkedés mutatkozott, ezen belül a pénzügyi szolgáltatások növekedése említésre méltó, melyet a tavalyi kiemelkedően alacsony bázis indokolt. A bankszektorban a hitel folyósítások volumencsökkenésével szemben emelkedő kamatmarzsok figyelhetők meg. A termékadók egyenlege 6,2%-kal csökkent, ami -0,9 százalékponttal járult hozzá a negyedéves GDP csökkenéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,7%-kal csökkent 2009. IV. negyedévében, -3,6 százalékponttal járulva hozzá a GDP visszaeséséhez. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is jelentősebb mértékben, 6,5%-kal esett vissza, ami a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésében is megmutatkozott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az állandó, rendszeres kiadások, mint az élelmiszer vagy a lakhatással kapcsolatos költségek továbbra is az átlagnál kisebb mértékben zsugorodtak.

A tavalyi harmadik negyedévben a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt 7,1 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent. A gazdaság teljesítménye 2008. negyedik negyedévében, a kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint 2,5 százalékkal, naptári hatás kiszűrésével 2,7 százalékkal, szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján pedig 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A harmadik negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékos volt a visszaesés 2008-ban.

Mindemellett a közlekedésre – ezen belül a gépjárművek vásárlására és üzemeltetésére –, valamint a lakberendezésre, lakásfelszerelésre és a szórakozás, kultúrára fordított kiadások az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke is csökkent 2,9%-kal. A közösségi fogyasztás területén 4,9%-os növekedés figyelhető meg, egyrészt az alacsony bázis, másrészt a közmunkaprogramban foglalkoztatottak létszámának bővülése következtében. Így a közösségi fogyasztás a GDP csökkenését +0,5 százalékponttal mérsékelte. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 4,2%-kal csökkent.

A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél nagyobb mértékben, 8,1%-kal esett vissza, ezzel -2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a szállítás, raktározás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható.

Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág esetében az út- és autópálya építések játszottak jelentős szerepet, míg az oktatás ágban a IV. negyedévben is több oktatási intézmény felújítása, illetve bővítése történt meg.

A készletek állománya a IV. negyedévben újra apadt, lényegesebb növekedés csupán a nagykereskedelmi készleteknél, ezen belül a földgáz készleteknél történt. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 8,0%-kal esett vissza.



A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 451 milliárd Ft aktívum keletkezett, javuló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export volumene már 3,1%-kal növekedett, míg az import továbbra is csökkent, bár az előző negyedévekben megfigyeltnél lényegesen kisebb mértékben, 2,0%-kal. Így a külkereskedelmi forgalom változatlanul pozitív egyenlege +3,9 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 3,9% nőtt, importja 0,8%-kal csökkent. A szolgáltatások exportja hosszú idő után először csökkent, 0,7%-kal, míg importja 7,8%-kal esett vissza.

London belvárosa számított az Európai Unió leggazdagabb régiójának 2007-ben, miután itt volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP.  A felmérés szerint a második legfejlettebb régió Luxemburg, a harmadik pedig Brüsszel. A negyedik Hamburg, az ötödik pedig Prága. Szintén az első húsz között - konkrétan a 12. helyen - található Pozsony. Az EU húsz legszegényebb térsége között négy magyarországi van: Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A legszegényebb régió a bulgáriai Severozapaden.

A 2009-es év egészében a bruttó hazai termék 6,3%-kal csökkent. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 14,4%-kal, a szolgáltatásoké pedig 2,3%-kal esett vissza. Éves szinten az árutermelő ágazatok -4,1, a szolgáltatások pedig -1,3 százalékponttal járultak hozzá a GDP visszaeséséhez, míg a maradék -0,9 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza. A végső fogyasztás 5,7%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5%-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás nagy mértékben, 11,5%-kal esett vissza, így -11,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az export 9,1%-os, míg az import 15,4%-os csökkenést mutatott. Éves szinten 2009-ben kiemelkedően magas kiviteli többlet keletkezett, ami +5,1 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 IV. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 0,4%-kal csökkent. Ebből a mezőgazdaság 3,2%, az ipar 0,3%-os, az építőipar pedig 1,5%-os mérséklődést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,4%-kal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,4%-kal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,4%-kal nőtt, a végső fogyasztás 0,4%-kal csökkent. Az export 3,4%-os, míg az import 4,4%-os emelkedést mutatott.

Ipar: a hazai kereslet nem is látszik
Munkanélküliség: nem áll meg 11 százaléknál
GDP kontra GNI: a vendégmunkások a mérleg nyelve
Mitől nőne a GDP, ha egyszer nincs pénzünk?!
Kezdődhet a lassú, fájdalmas kilábalás
Fékezett egy picit a magyar recesszió
-7,2% - a mi GDP-nk a legrosszabb a régióban

Privátbankár