Az ügyfelek mellett a brókercégeknek is komoly károkat okozott a Capital Partners. Hol hibáztak a befektetők? Hogyan kerülhetjük el a szélhámos brókereket?
Az egyéni járulékszámlára befizetett összegek után járó járadékfizetést csak a jövendő generációknál lehetne bevezetni, de akkor is egy nagyon átgondolt, több éves előkészítő munka után - nyilatkozták az MTI-nek nyugdíjszakértők, akik szerint az ismert példák közül az úgynevezett svéd modell csak az egyik lehetőség.
A svéd nyugdíjrendszerben az emberek ugyanúgy kötelezően fizetik a járulékokat, mint Magyarországon, de az állami nyugdíjkassza egy képzeletbeli számlán mindenkiről nyilvántartja, mennyi járulékot fizetett, és az összegeket egy virtuális kamattal értéken is tartja. Amikor egy svéd állampolgár nyugdíjba megy, a virtuális számláján lévő összeghez képest kapja a nyugdíját. Így, aki több legális jövedelmet vall be, azaz több járulékot fizetett, az magasabb nyugdíjra számíthat. Ugyanakkor az állam nem pótolja ki ezt a rendszert, szemben a magyarral. Amennyi pénz egy adott időszakban összegyűlik a járulékokból, annyit osztanak fel a nyugdíjasok között - magyarázták.
Vannak szakértők, akik szerint "öngyilkosság" lenne bevezetni a svéd modellt Magyarországon, mert ahhoz nincsenek meg a szükséges társadalmi és gazdasági feltételek. Többen állítják, hogy ennek felvetése csak és kizárólag a választási kampány része.
Az MTI-nek nyilatkozó szakértők azon a véleményen voltak, hogy semmilyen esetleges új rendszernek nem lehet jogfosztó hatása, vagyis az semmiképpen sem jelenthetné a mai nyugdíjak csökkentését. Ha át is vesznek valamit a svéd modellből, azt csak azoknál lehetne bevezetni, akiknek a járulékait már egyéni számlán tartják nyilván. Ma azonban ez még messze nincs így, vagyis szó sem lehetne egy svéd modell azonnali, vagy akár gyors bevezetéséről.
Matits Ágnes társadalombiztosítási szakember szerint a svéd modell alapját képező egyéni számlavezetést elengedhetetlen lenne a magyar nyugdíjrendszerbe átültetni, hiszen jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy az évek alatt mennyi járulékot fizetett, azt meg különösen nem, hogy ez alapján mekkora összegű nyugdíjat kaphat.
Az egyéni számlavezetés ötlete már 2000-ben felvetődött - emlékeztetett -, azonban annak bevezetését főként azért halasztották el, mert az informatikai fejlesztésre nem tudták garantálni a megfelelő forrásokat. Márpedig komoly informatikai háttér nélkül nem lehet az egyéni számlát bevezetni. A társadalombiztosítási rendszer módosításának egyik első és legfontosabb lépése egy nagyon megbízható informatikai háttér biztosítása lenne - hangsúlyozta Matits Ágnes.
A gondot az jelentheti a svéd modellben, hogy az adott évben a társadalombiztosítás elvileg csak azzal gazdálkodna, amennyi pénz az állampolgárok befizetéseiből erre a célra rendelkezésre áll. Mivel azonban évről évre ingadozhat a járulékot fizetők száma, ha mindig csak a rendelkezésre álló bevételeket akarnák nyugdíjként kifizetni, akkor bizony a nyugdíjakban is számolni kellene egyfajta ingadozásra, ami csökkenést is jelenthet - magyarázta a szakember.
Ráadásul, ha a bevételek hosszú távon nem fedezik a kiadásokat, akkor a svéd rendszer logikája szerinti (új) nyugdíjak átlagos mértéke értelemszerűen alacsonyabb lehetne a mai szintnél. Ám, ha ez a rendszer kiegészül azzal, ami szintén szerves része a svéd modellnek - akinek nincs egy minimális szintű jogosultsága, annak az állam kiegészíti a nyugdíját -, akkor ez akár megfelelő működési modell lehet. Az, hogy ez a kiegészítés csak mondjuk 70 éves kortól járna, az nem azt jelenti, hogy 70 év lenne a nyugdíjkorhatár. Vagyis itt a modell interpretációjában mindenképpen van egy csúsztatás - jegyezte meg. Az igazság az, hogy a svéd modellben a jelenleginél sokkal rugalmasabb lehetne a nyugdíjba lépési életkor - tette hozzá.
A szakember véleménye szerint azonban, amíg a magyar társadalom nyugdíjrendszerhez való hozzáállása nem változik meg, tehátaddig, amíg sokan lesznek a jövedelmüket, és így adókat és járulékokat eltitkolók, addig ez a modell Magyarországon aligha vezethető be. Matits Ágnes szerint egyébként a nyugdíjak egy részét fogyasztási jellegű adókból is lehetne fizetni, amely járadékot lehetne alapnyugdíjnak is nevezni.
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó szakértők is egyetértettek abban, hogy a jogosultságok egyéni nyilvántartása, illetve a jelenleginél sokkal átláthatóbb, igazságosabb nyugdíjak bevezetése egyre kényszerítőbb követelmény. A mostani rendszer szerintük is reformra szorul, de a magyar lakosság életminőségét, egészségi állapotát, öngondoskodásra való hajlandóságát és a demográfiai helyzetet nézve a korhatáremelés önmagában biztosan nem megoldás - vélekedtek.
Magyarországon a jövedelem kiemelkedően nagy százalékát kell nyugdíjjárulékként fizetni az állami költségvetésbe. A mindenkori nyugdíjakat pedig ezekből a befizetésekből fizetik. A rendszer alapvető problémája, hogy kevesebb a befolyt járulék, mint amennyit nyugdíjakra kifizetnek, ezért az államnak azt mindig pótolnia kell. A számítások azt mutatják, hogy ez a hiány hosszú távon még növekedhet is, hiszen egyre inkább nő a nyugdíjasok aránya az aktív járulékfizetők számához képest - magyarázták.
Jelenleg az a legfőbb probléma, hogy egyre kevesebben vallanak be legális és valós mértékű jövedelmet, így adót és járulékot. Kevesen látják be, hogy ha ma nem fizetnek be, akkor ők is keveset kapnak majd, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. És ez egy szigorúan járulékarányos nyugdíjat fizető rendszerben még inkább így lesz.
Ehhez kapcsolódik, hogy a magyar társadalomból még nagyban hiányzik az öngondoskodás felelőssége, az emberek megszokták, hogy az állam segít. Ebben is szemléletváltásra lenne szükség. A mai gazdasági viszonyok között nemhogy tíz-húsz évre, de négy-ötre is nehezen lehet tervezni, így ha át is vesznek a döntéshozók valamit a svéd modellből, azt nem szabad egy az egyben átültetni - mondták a szakértők.
szerencsés voltam, munkáltatóm nyugdíjkorhatáromig kifizette a nyugdíjamat, így lettem idő előtt nyugdíjas 41 év szolgálati idővel. Tudomásom szerint ezt az összeget külön számlán kezelik. Az állam nyugodtan pótolhatja a nyugdíjkasszát mivel igen sok 40-45 évesnek lehetővé teszi a korai nyugdíjba vonulást. Sokszor mondják hogy milyen sok a rokkantnyugdíjas, nem biztos hogy jól tudom, de azt hallottam hogy aki egyszer rokkantnyugdíjba vonult, az a nyilvántartásban még 80 éves korában is rokkantnyugdíjasként szerepel. Ez igy van?
A nyugdíjakat minimális értékben azaz 28500,-ft.-ban állapitják meg.
A legmagasabb összeget is maximálni kellenne. A fegyveres alakulatoknál reális lenne a korai nyugdíjazás mellőzése. Egészségileg és fizikailag legalább 55 éves korig tudnának még dolgozni.
A " HAZA " védelme nem strapálja le ŐKET. Nem az öregségi nyugdijasok vannak 3 millióan.
amíg van olyan falu, ahol minden 18 évet elérő barna bőrű barátunk nyugdíjjas lesz, a fiatalabbak után családi pótlékot fizetnek, aki meg nem tudott nyugdíjjba menni az szoci segélyen él, hát addig itt ne várjon csodát senki...
De ez nem csak a cigányokra érvényes, mert itt van a sok leépítés elől korai nyugdíjjba menekült 40-es 50-es katonatiszt, a sok nyugdíjjba menekülő 40-es rendőr, és még sorolhatnám. Mindig csak azt mondják, hogy 3 millió nyugdíjjasunk van, de azt nem, hogy miért van ennyi, és hogy mennyi lenne a reális.
Ez mellébeszélés!
Az egyéni számlás modell a ma és a közelmúltban, ezután nyugdíjba vonulók estén él!
1988 előtt volt munkakönyv, vannak egyéb dokumentumok, amit a nyugdíjbiztosító bekér.
1988-tól nyilvántartások vannak, jövedelem nyilvántartás van.
Tehát az éves jövedelem függvényében nem csak a keresetet, hanem a befizetett járulékokat is jó közelítéssel ki lehet számolni, hiszen minden évben ismert volt a járulék mértéke.
Van tehát elméletileg egy személyre szóló fiktív számla, csak ki kellene számolni az egyenlegét....
De ezt nem teszi senki, mert kiderülne: a TB nyugdíj egyrésze valóban járulékfizetéssel szerzett jog, másik része - és a mértékét nem is lehet megbecsülni - segély jellegű kifizetés.
Azt elvárni, hogy a járulékfizetők teljes egészében fizessék az öregkori segélyeket, túlzás.
Ami részben beszámítható, a nyugdíjas kort el nem érő munkavállalók megmaradt tőkéje.
Arra hivatkozni, hogy a jelenlegi nyugdíjasok korábbi befizetései már nincsenek meg, enyhén szólva vérlázító.
Az IMF sem ugyanazt a pénzt fogja visszakapni, amit ideadott - de azt tudjuk, hogy "idegennek" visszajár.
A társadalmi szerződések betartandók.
A segélyeket meg nagyrészt adóból kellene fizetni, az embereket le kellene szoktatni a potyautasságról.
A Nyugdíjbiztosító 1988 óta személyenként gyűjti a járulékbefizetéseket. Nem a pénzt, hanem az adatokat. 1999-től a pénz az APEH-hoz kerül. Mivel a független Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Pénztárakat épp a FIDESZ szüntette meg. Teljesen felesleges egy virtuális számla, aminek a fikív kamatát a politika az éppen aktuális érdeke szerint variálja.
Ma este a magyar nyugdíjról fogok mesélni. Akár hiszitek, akár nem, a magyar nyugdíjrendszerben is elég régóta nyilvántartják mindenkiről, hogy mennyi járulékot fizetett, meg még azt is, hogy mennyit fizettek utána. Ráadásul a felületes svédektől eltérően nálunk ezt központosítva két helyen is nyilvántartják. Az egyik nyilvántartót úgy hívják, hogy APEH. Ide minden hónapban – van, akiről ritkábban -, aztán meg évente egyszer összesenben is, beküldik a nénik meg a bácsik, hogy kinek mennyi nyugdíjjárulékot kell fizetnie a jövedelme után. Az APEH-s nénik bácsik azt is meg tudják mondani ki után, mennyi lett befizetve. Sőt ezt az APEH-os nénik bácsik ellenőrzik is. A másik nyilvántartást NYENYI-nek hívják. A könyvelő nénik bácsik ebbe is évente beküldik az adatokat. Valamilyet, amilyet jónak látnak. Ebbe is fillérre pontosan bevezetik a járulékokat. No nem a befizetettet, mert azt csak az APEH-os nénik bácsik tudják, hanem valamilyen összeget, amiről úgy gondolják, hogy az volt a járulék. Ezt aztán nem ellenőrzi senki. No ebből állapítják aztán meg a nyugdíjat. Ehhez aztán a nyugdíjmegállapító nénik bácsik megint bekérik, most már egy levélben, vagy valami más papíron, hogy ki, mennyi járulékot fizetett. Mert biztos, ami biztos! Ha ez a szám pont annyi, mint a NYENYI-ben: mehet a nyugdíj. Ha nem, akkor megkérdezik az APEH-os néniket, bácsikat: ők mit jegyeztek fel. Ez lesz aztán a nyugdíjalap, akár egyezik a NYENYI-vel, vagy az egyéb papíron levővel, akár nem. Ja! Igaz, hogy fillérre meg van, hogy ki mennyi járulékot fizetett, de nem abból számolják ám ki a nyugdíjat, hanem valami keresetnek nevezett összegből. Ezt aztán lecsökkentik, felszorozzák, levonják, meg hozzáadják, elosztják, meg megszorozzák és máris meg van, ki mennyi nyugdíjat kap. Na mikor lesznek ilyen fejlettek a svédek? Soha! Maradjanak csak a gyufánál. Ahhoz értenek.
mint ellenzék, aíszpolgárok haramiái, minden adót eltitkolt, kopott éjjel-nappal.
Vajon, miként akarna erkölcsösen fellépni, neadj-isten behajtani azon adókat, amit nap-mint-nap ellopott az országtól.
Tudod, ki fizet ezeknek?
A ló..fara nagy gombóccal, meg a debreceni főpolgármester.
Meg olyan országban sem ahol a vezető elit tolvaj, és az átlag munkabérek a kínai munkáséval vetekszenek, de nyugati árak mellett. Ezek után aki nem játszik, valamivel az már éhenhalt, vagy haldoklik.
Javaslom az új magyar országimázs jelmondat legyen a következő: "Nem haldoklunk. Mi így élünk."
Sajnos a társadalom átlagos tagja minden fontos területen, így a nyugdíj témában is, felszínes részinformációkhoz jut hozzá. Kivétel persze az, aki nem sajnálja az időt és fáradságot a téma minél teljesebb megismeréséhez. Demagógiák tömege él a köztudatban, amit sok közszereplő, média ezekkel a részinformációkkal csak erősít. Kinek miért annyi a nyugdíja, amennyi, miért nyugdíjas 45 évesen, ha nyugdíjasként dolgozik már majd 15 éve, akkor miért nincs jövedelemkorlát stb.- ezek a kérdések nem merülnek fel általában. A legfontosabb pedig a nyugdíj kiszámításának módja: hogyan lehet az, hogy a most megállapított nyugdíjak összege gyakran szinte megegyezik a nyugdíjazás előtti nettó jövedelemmel? Miért kell a nyugdíjasokat egy homogén társadalmi kategóriaként emlegetni, hiszen különböző társadalmi rétegek tagjaiból kerülnek ki. Miért a jelenlegi nyugdíjasok véleményét kell kérni a következő nyugdíreform kapcsán? Érintettjei ők már valószínüleg nem lesznek, mint ahogy az 1997-es új törvény sem vonatkozott az akkori nyugdíjasokra. A bevezetés gyorsasága pedig jellemző: 1997-től egységesen 62 év a nyugdíkorhatár, és még most is az 59 éves nők mennek nyugdíjba. A rendszer fenntartása szempontjából miért csak a demográfiai adatok javítás(népesség növelés)a a cél? Hogyan lesz a sokasodó népesség járulékfizető, ha a munkahelyteremtés ennyire nehéz feladat és úgy látszik nem is lesz könnyebb, hiszen egész Európa ezzel a problémával küzd? A népesség akadálytalan növekedésének pedig globális szempontból katasztrofális hatásai lesznek. Ez biztos. Ki ad erre választ nekem?
.jpg)
A svéd nyugdíjrendszerben az emberek ugyanúgy kötelezően fizetik a járulékokat, mint Magyarországon, de az állami nyugdíjkassza egy képzeletbeli számlán mindenkiről nyilvántartja, mennyi járulékot fizetett, és az összegeket egy virtuális kamattal értéken is tartja. Amikor egy svéd állampolgár nyugdíjba megy, a virtuális számláján lévő összeghez képest kapja a nyugdíját. Így, aki több legális jövedelmet vall be, azaz több járulékot fizetett, az magasabb nyugdíjra számíthat. Ugyanakkor az állam nem pótolja ki ezt a rendszert, szemben a magyarral. Amennyi pénz egy adott időszakban összegyűlik a járulékokból, annyit osztanak fel a nyugdíjasok között - magyarázták.
Nyomtatás
Továbbküldés
Hozzászólás
RSS