|
"A "Jobbik" maga a zűrzavar. Most egyidejűleg benne van egy református püspök, dr. Hegedűs, a kedves fia, ifjú Hegedűs Loránt, aki a MIÉP egyik képviselője volt korábban, benne van a házassági kötelékét és származását egyaránt ködösítő ENSZ-gerilla és jogvédő nőszemély, Morvai Krisztina, Baló Györgyön keresztül letagadhatatlan MSZP-SZDSZ-kapcsolatokkal, megbízásokkal, és ha most még megtudja a nagyközönség, hogy a Bolíviában megölt zsidó-muzulmán is "Jobbik"-alapító, Gárda-szervező, akkor annyira széles lesz a freskó, hogy nem fér bele a magyar közvélemény látóhatárába. Mert hát ez már egy kicsit sok, valljuk be.
Márpedig a magyar közvéleményt mindenképpen be kell csapni, majdnem úgy, mint 1989-90-ben, amikor Torgyán-féle kisgazdákkal, magával Torgyánnal, a buzera és más adások mai sztárjával, mint Mária országának fővédnökével, a legnagyobb antikommunistával csapták be. S amikor maga a Fidesz is még liberális kötelékben harcolt. Ameddig a derék ifjak rá nem jöttek, hogy bizony rossz helyen vannak, a másik volt maoista-terrorista, Demszky Gábor mellett. De a közvélemény akkor is elhitte, hogy a legradikálisabb antikommunisták a zsidó és kommunista szülők gyermekei, az SZDSZ-esek. Lehetett akkor radikálisabban rendszerváltó és antikommunista a liberális SZDSZ-nél, akiknek még Pozsgay sem kellett, mert ő is kommunista volt, de Aczél György Gyuri bácsi maradt?
Konrád György nyilvános visszaemlékezése szerint Aczél négy nappal a halála előtt az ágyához hivatta Konrádot és azt kérdezte tőle egy nagy sóhajjal: "hol rontottuk el?" A kérdés kétfenekű, mert úgy is lehet értelmezni, hogy mi kommunisták, de úgy is, hogy mi, zsidók. Konrád az első értelmezést választotta, lévén maga nem kommunista és azt mondta: "sokat akasztottak" Azonban, ha zsidóként válaszolt volna a zsidó embertárs kérdésére, akkor azt kellett volna mondania: "a Golgotán."
A félrevezetés, az átöltözés 89-90-ben ugyanazt a célt szolgálta, mint most: átmenteni a hatalmat. És akkor is a kommunistákkal bratyizónak volt feltüntetve az az MDF, amelyben még nem játszott szerepet Dávid Ibolya, ellenben alapítói magyar sorskérdéseket szerettek volna megoldani. Mértékkel és józanul, bizonyos nemzeti érzelmű és cselekvésű kommunistákkal, illetve hatalombirtokosokkal együttműködve. Olyanokkal együtt, akiknek van valamilyen tapasztalatuk az államvezetésben. Ahogy lehet. Most a teljesen tapasztalatlan, semmihez nem értő "Jobbik"-ot akarják feltölteni - magukkal."
|