A KEH közleménye emlékeztet arra, hogy a törvény a magánnyugdíj új rendszerét kívánja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíjpénztárakat.

A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíj-biztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is - olvasható a kommünikében.

Tudomásul veszi az MSZP a köztársasági elnök azon döntését, hogy nem írta alá és véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt. Keller László, az MSZP parlamenti képviselője azt mondta: az államfő egyoldalúan közelíti meg a magánnyugdíjrendszer kérdését.

Sólyom László szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, de az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, hogy a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket.

Az államfő az Ab-nek küldött indítványában leszögezi: a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az alkotmány értelmében tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.    Miután a törvény a társadalombiztosításba való visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.

A Pénzügyminisztérium szerint az alkotmánnyal összhangban lévő törvényt alkotott a parlament 2008 decemberében, amikor elfogadta a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló új szabályozást. A PM a közleményben hangsúlyozza: a törvényre azért volt szükség, hogy továbbvigye a nyugdíjrendszer 1997-ben megkezdett, de be nem fejezett reformját.

Az Országgyűlés tavaly december 14-én 188 igen, 143 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el az új magánnyugdíj-biztosítási rendszert, a változtatás részletesen szabályozta a magánnyugdíjpénztárak átalakítási folyamatát, amelynek végén, 2013 januárjától a pénztártagok már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok tagjai lesznek. A törvényre a szocialista képviselők mellett igennel szavazott nyolc fideszes, egy szabad demokrata és három független képviselő.
  

A Fidesz szerint egyértelmű volt a közoktatási törvényt módosító jogszabály alkotmányellenessége és érthetetlen, hogy a szocialisták miért szavazták meg azt.

Sólyom László megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a közoktatási törvény módosításáról szóló törvényt is. A KEH közleményében utalt arra, hogy az Országgyűlés módosította a közoktatási törvényt, és az új rendelkezések egyike korlátozná a közoktatási intézményt fenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, korlátozott vétójogot adva a nevelőtestületnek. Az új rendelkezések vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, amelyek esetében a képviselőtestület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőinek kiválasztása során.

A közoktatási törvény módosítása ezt az önálló döntési jogot a nevelőtestületnek adott jogosítvánnyal nyilvánvalóan korlátozná - mutatott rá a hivatal, hozzátéve: az államfő álláspontja szerint az Ab gyakorlatából egyértelműen az következik, hogy ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes.

Kevésbé kockáztathatják a nyugdíjakat
Pénztári adóforintok: sietni kell a befizetéssel 
Vissza a tb-be: tíz napunk maradt, hogy kérjük
Sólyom: törvénysértések a büdzsében

MTI