A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első tizenegy hónapjában 0,5%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,1%-os növekedése mellett) 2,4%-kal maradt el az előző évitől.
A versenyszférában 0,3%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,7%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–novemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt.
2009. január–novemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 825 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,4%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-kal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8%-os volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 198 100 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 400 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5%-kal haladták meg az előző év január–novemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,5%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 8,5%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,2%), a szállítás, raktározás (5,8%), az ingatlanügyletek (4,5%), valamint az építőipar (4,4) január–novemberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tizenegy hónapjában átlagosan 3,5%-kal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,2%-kal elmaradt. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya az összes létszámon belül nőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 123 000 Ft volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 100 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 156 000 Ft). 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset az év első tizenegy hónapjában így átlagosan 1,6%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A versenyszférában 4,4%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,0%-os csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,6%-os csökkenésnek felelt meg. A 210 500 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,1%-kal nőtt meg az előző év január–novemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0%-nak felelt meg.
A bónuszok miatt van...
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője szerint a reálbérek csökkenését főként a közszféra béreinek, bónuszainak megvonása okozta. A versenyszférában ugyan kissé, 0,3 százalékkal nőttek a reálbérek, a bónusz nélküli bérek pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ez ugyanakkor csak "virtuális" növekedés. Ennek oka, hogy a versenyszférában az alacsony jövedelműeket érintették az elbocsátások a legnagyobb mértékben, ez pedig módosította a statisztikai súlyokat - mondta az elemző. A közszférában a bónuszok és prémiumok megszüntetése mellett az is lefelé húzta a béreket, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők bérei alacsonyabbak az átlagnál.
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a frissen közölt adatok a munkaerőpiac lazulására utalnak, ez pedig kedvezőtlenül hat a magánfogyasztásra. Pozitívum ugyanakkor, hogy a havi nettó bérek növekedési üteme az előző hónapokhoz hasonlóan gyorsabb volt a bruttó kereset növekedésénél, elsősorban az adóváltozások hatásaként. Hozzáfűzte: nincs béroldali inflációs nyomás, így a Magyar Nemzeti Bank tovább tudja csökkenteni a jegybanki alapkamatot, és januárban 25 bázisponttal, 6 százalékra mérséklődhet a kamat. A közszférában a bruttó keresetek 8,5 százalékos csökkenése a 13. havi illetmény kifizetésének elmaradása miatt volt - mondta Barta György.
A szakértő szerint 2009-ben éves összehasonlításban legalább 2-3 százalékos reálbércsökkenés várható, 2010-ben pedig - részben a gyenge bázis miatt - javulhatnak a keresetei adatok, ám csak nagyon csekély mértékben.
Hossa
Idegen nyelve t a n u l n i ???? Hogyisne...! Az rengeteg energiával jár! Itt vannak előttük, a lehetőség és NEM ÉLNEK VELE,m ert büdös ám, a munka!!! :-(((
Budapetieket fi@óknak ! Told fel ide az arcodat, és dolgozz itt, nagyon rossz a mehgélhetés cserében semmit sem kapsz munkabérként. De miért nem próbálod ki ? Te vidéki kis ge@i ? Most miért nem ? ja, akkor nem tudnál sopánkodni, hát de rossz neked, köcsö@ vidéki száj@barakott kis fas@, gyere ide dollgozni vazzeg, aztán majd meglátod :)
Hossa 2.pont. Második mondat: "Rajtunk röhögnek ... mert még nem mertük elkergetni őket." Aki magyar közénk áll. Hova lett a magyar büszkeség? Kergessük el őket .Én, a vén fa.. menjen a fiatal fickók előtt? Sántikálva? Bottal? Ha követnek? Százererszámra? Megteszem. Aki magyar közénk áll.
1. #38-ra: sosincs késő elmenni pénzt keresni. Egy ismerősöm 3 éve ment ki 32 évesen. És csak egy dolgot bánt meg, nem ment hamarabb...
2.Ami itt megy az a modern rabszolgaság egy formája. Rajtunk röhögnek a politikusok, mert még nem mertük elkergetni őket.
3. nem fogsz diplomával többet keresni (+10-20-30ezer/hó nem tétel a megélhetés arányában). Nagybácsi kell, vagy rokon! csak egy példa: autógyár, Győr, 90-es évek közepe: frissen betelepülve szakmunkásokat (vagongyár' stb.) nyomattak be műszakvezető pozíciókba havi 600-700eFt-os fizetésért(még csak németül sem kellett tudni hozzá). Lehet számolni, aki még nem ment nyugdíjba közülük mennyit kaszál! iskola nem=NAGYpénz. Ezt el kell felejteni. Tessék megkérdezni egy gépész vagy villamosmérnököt aki most megy oda alkudni. A 90-es évekbeli fizetések felét sem kapja meg bruttóban...
Ma kezdeném tizenévesen max. 2 szakmát és egy idegen nyelvet tanulnék!
Ez végre-végre egy összeg. Úgynevezett átlag. Bankigazgatótol minimábérig. Ebből vonjuk le a rezsit. Vonjuk le a közlekedés költségeit. Ha gyermek is van. Vonjuk le a gyermekre kiadott pénzt. Mi marad? Semmi. Afrikában landoltunk. Kössz. Posztbolsik. Nagyon kössz.
Na most aztán már rohadtul elegem van a nettó átlagbérből! Kinek és hol ennyi??? Mert nekem soha nem volt ennyi és ha minden évben emelnének akkor is kb. 10 év múlva érném el! És rajtam kívül szerintem százezrek vannak így, hogy soha nem láttak ennyi pénzt! Jó lenne ha a vezetők pénzét ne a mi nettó, a létminimumot éppen elérő, vagy meghaladó fizetésünkhöz mérnék! Az a baj ebben a rohadt országban, hogy az árakat, az adókat és minden fizetni valót is ehhez a csillagászati (nekünk ugye az!) nettó fizetéshez mérik, és nem gondolnak abba bele, hogy a VALÓS fizetésünkből megélni sem tudunk már!!! Egyébként meg szívesen cserélnék fizetést azzal, aki ezt leírta, hogy ennyit keresünk és próbáljon meg tisztességesen elnyomorogni belőle!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!4
Szép is lenne ezt a nettót havonta hazavinni! A fővárosiak minden szinten leírták a Tiszántúlt,ahol a kétkezi
dolgozók nettó 59344 ft ot,de vannak sokan akik még ennél is kevesebbet kapnak.És örüljön ha egyáltalán
kifizeti a vállalkozó.A statisztika csak egy görbe tükör,amibe minden belefér.
Milyen versenyszféráról beszélsz?
Nálunk melyik cég van versenypozicióban a távközlési cégeken kívül?
Mert az tény, hogy magánkézben van sok-sok volt állami cég, viszont a monopol helyzetet is "privatizálták" maguknak, mert a mi jó korrupt vezetőink így intézték el.
Ezt is.
Egyébként ha utánanézel rájössz, hogy ez az arány tudatos leépítés eredménye, Mo-n már nem kell senki sehová csak a szolgáltatóipar megy, meg hozzák be a külföldön előállított szxrokat.
Ezért van ennyire kevés munkavállaló a munkaerőpiacon. Szinte minden volt céget bezártak akkor is ha hasznos tevékenységet folytatott, és eladható terméket gyártott.
Hogy honnan? Onnan, hogy a multibérenc menedzserek, bankárok, meg az állami szférában lebzselő vezetők milliós havi jövedelme is beleszámoltatik. Egy IGAZI KSH statisztika már csak ilyen. Ennyit is ér.
Az emberi méltóság (mely többek között alkotmányos alapjog lenne) nemcsak sérül, de lábbal tiprása mindennapos dolog.
Miért és meddig nyeljük még le ezt a békát?
Szxrért, hxgyért dolgozni, az aztán a munkahelyteremtő globális politika.
Csak így tovább, ameddig engedjük!
35 éve robotolok, magamat tartom el. Még sosem kerestem ennyit, bruttóban sem, pedig én is 16 évet tanultam. Sajnos voltam olyan balga, hogy vállalkozó lettem, és befizettem az adóimat, meg hogy kalandvágyból ebben az országban maradtam.
Így csak egy statisztika rontó lettem. Jobb ha el is ballagok. Bár 20 évvel ezelőtt tettem volna.
Diplomával többet lehet keresni??? nővérem diplomás, minimálbérrel, nekem nincs diplomám, kétszeresét keresem majdnem csak az ő bérének... de a BKV-MÁV nettó bér szintet még nem érem azért el. Majd most elmegyek oda dolgozni, hátha én is sztrájkolhatok jövőre...
Bruttó vagy nettó? Mert nem mindegy... A cikk nettót emleget, de gondolom ezt senki sem hiszi el... Vagy a Kapolyi félék havi 1 milliárdos fizetésük emeli ilyen elfogadható szintűre? Mert biztos nem a Tesco árufeltöltő bére emeli meg.
Kb. 3.867.755 ember kéne a magánszférába, ha jól számolom...
Azért nagyon gáz, hogy a versenyszférában tartozó 1 millió 825 ezer ember tartja el a többi 8.175.000 embert. (Már ha tényleg vagyunk 10 millióan.) Annyira megéri dolgozni...
Ez nem egy a közalkalmazottak elleni kirohanás, hanem egy egyszerű matek feladat. A közalkalmazottakra szükség van. Magában a rendszerben van a hiba.
MATEK FELADAT: Miért nem fenntartható a mostani nyugdíjrendszer?
Egy pár adat: Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–novemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt
a költségvetési szférában 748 ezren
a versenyszférában mintegy 1 millió 825 ezren dolgoztak.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 123 000 Ft volt ez kb br. 200000 Ft
A nyugdíjjárulék 24+8% = 64000 Ft
van 3,3 M nyugdíjasunk átlag kb 75000 Ft nyugdíjjal.
FELADAT: hány embernek kellene a magánszférában dolgozni, hogy járulékaiból ki lehessen fizetni a nyugdíjakat, a TB ellátást és egyebeket?
A közalkalmazottakat és adójukat kérem nem beleszámolni, mert ott az állam, az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, magyarul annyival kevesebbe kerülnek a versenyszférának (államnak).
39 év/ eü.-ben + főiskola= 128.000 ft. Segélyt soha nem kértem, nem is fogok! Takarítok, wc-ét pucolok , bármit csak dolgozzak, hogy a gyerekemkülföldön boldoguljon! Drága pénzen- nem az iskolában!- , hanem külön óráko nyelvizsgázott és különórán tanul és bátorítom , hogy menjen ! Ne ebben a hiteltelen vezetésű, bunkók áltl vezetett országban kelljen rabszolga munkát végeznie!
A sok nyafogótól megkérdezhetem, hogy a BKV sztrájk esetén mi volt a véleménye? Ugyanis, gyáva prolinak, vékony a boritéka.
Meg cigány barátom aforizmája jut eszembe: Ti azt hiszitek, hogy a cigányok nem szeretnek dolgozni, pedig, csak annyiért, amennyiért ti dolgoztok, mi nem vagyunk hajlandóak eladni magunkat.
Hát erre varjatok gombot!
innentől kezdve, igaz a mondás: a jó pap is holtig tanul...aki a BA diplománál leragad, akkor csinálhat belőle 100-at is, ha egy MA diploma többet ér nála....ennyi... akinek van esze, aztovább tanul...akinek nincs, az pedig elmegy dolgozni...:)
A honlap fejlesztése az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
.jpg)
A versenyszférában 0,3%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,7%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–novemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt.
Nyomtatás
Továbbküldés
Hozzászólás
korábbi adatok
RSS