2010. szeptember 3. péntek
Hilda
 Privátbankáron  Google-n
Nettó bérszámító
Kíváncsi, bruttó béréből mennyit kap kézhez alkalmazottja? Megnézné, a gyermekek száma hogyan befolyásolja a nettó munkabér nagyságát?
Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban!
Bérköltség-kalkulátor
Szeretné megtudni mennyibe kerülne egy új alkalmazott havi foglalkoztatása? Érdekli, a munkabérre milyen közterhek rakódnak?
Számolja ki bérköltségét nálunk!
Híreink
Hozzászólások
Olvasóink tippje
Pénzügyi állásajánlatok
Főkönyvelő
Get Work Hungary Személyzeti Tanácsadó Zrt.
Financial Advisor Trainee
KPMG Tanácsadó Kft.
Czech/Slovak speaking Finance Accountant
Randstad Hungary Kft.
További állásajánlatok
Pénzügyi állásajánlatok
CV Online
Eszköztár
Az adózással kapcsolatos legfontosabb törvények
 Ingatlaneladás adózása  Ingatlanbérbeadás adózása  Ingatlanvásárlás illetéke

Sárba tiporja az öngondoskodást a kormány

2009. február 25. 08:16
A cikkben szereplő információkat utoljára 2009. május 21. 08:10-kor frissítettük.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a leírtak időközben elavulhattak!

A Stabilitás Pénztárszövetség a pénztári szféra nevében elutasítja a munkáltatói hozzájárulás megadóztatását - jelentette be a szervezet.
A Stabilitás sajtóközleményében hangsúlyozza: a javaslat elfogadása a munkáltatói hozzájárulás elmaradását, az önkéntes pénztári rendszer összeomlását, az emberek elmúlt 15 év során kialakult, öngondoskodásba vetett hitének elvesztését, és a gyengélkedő magyar állampapírpiac egy állandó vevőjének elvesztését vonja maga után.

A kormány adócsomagja szerint 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége, és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.

Jelenleg a munkáltató havi tagdíj-hozzájárulása (munkáltatói hozzájárulás) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tagjai részére a minimálbér 50 százalékáig, az egészség-, illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés esetén pedig a minimálbér maximum 30 százalékáig adómentes. Az önkéntes pénztári tagdíjbevétel mintegy 70-80 százaléka jelenleg munkáltatói befizetésekből származik.

A munkáltatói hozzájárulás megadóztatása számos kedvezőtlen következménnyel járhat - hívja fel a figyelmet a szervezet. A munkáltatók béren kívüli juttatási csomagja az adóteher következményeként a hosszú távú megtakarítások helyett elsősorban a közvetlen, azonnali fogyasztást segítené elő, sőt, várhatóan a hozzájárulási "hajlandóságot" is mérsékli. Rövidesen megszűnnének a nyugdíjkiegészítések és a még meglévő egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele is.

Az új szabályozás bevezetése alapjaiban rengetné meg az öngondoskodást, a felelősséget és a feladatokat az állami ellátórendszerekre hárítaná át - hangsúlyozza a közlemény.

A pénztárszövetség szerint az éves szinten mintegy 100 milliárd forintnyi önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás várhatóan jelentős csökkenése, esetleg elmaradása a pénz- és tőkepiacra is jelentős hatást gyakorolna. (Az önkéntes pénztárakba befizetett összegek jelentős részét értékpapírokba fektetik, az önkéntes pénztári vagyon több mint 60 százaléka állampapírokban van.) Ezen felül valós veszély, hogy a jelenlegi közel 800 milliárd forintos önkéntes pénztári vagyon lassú olvadásnak indul a pénztári rendszer stabilitásába vetett bizalom elvesztése miatt - hívja fel a figyelmet a közlemény. Hozzáteszi: ezekből az adótervekből nem lesz állami adóbevétel, ahogy a kormányzat reméli.

Nyugdíjpénztár: nem kell mindjárt menekülni
Szűcs Erika: megvédjük a jövő nyugdíjasait
Nyugdíjpénztári bukta: nem kell rögtön pánikolni  
Bukásra állhatnak az életbiztosításosok is

MTI


Hozzászólások

Válasz erre a bejegyzésre:
Mégsem erre válaszolok
Név:
Hozzászólás:
Az ábrán látható karakterek: 
6 hozzászólás, megjelenítése:

moka49

2009. március 1. 21:19 · 6 · válasz

--------------------------------------
Polgármester úr részére
--------------------------------------


Tisztelt Polgármester Úr!



A magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, és az ehhez kapcsolódó 2007. évi CXXII törvénymódosítás kiegészítésének kezdeményezését és kiterjesztését kérem Polgármester Úrtól, ------------------------ parlamenti képviselőtől.


Röviden a saját esetem, illetve az ügy amiért Önhöz fordulok:

2008. decemberében kértem a nyugdíjazásomat.
Az összes ledolgozott munkaviszonyom 42 év, ebből közalkalmazottként 37 év (1971-2008.)
A nyugdíjintézet határozatának kézhezvételekor szembesültem azzal a ténnyel, hogy magánnyugdíjpénztári tagságom miatt a TB által megállapított nyugdíjnak csak a 75 %-át kapom meg. A magánnyugdíjpénztárnak elvileg azt kellene kiegészíteni 25 %-al, de csak
5 %-ot tud biztosítani.
Tájékoztatásuk szerint öregségi nyugdíjba vonulás esetén a magánnyugdíjpénztári tag az alábbi lehetőségek közöl választhat:
1. A magánynyugdíjpénztártól nyugdíjszolgáltatást igényel (egyösszegű kifizetés vagy járadékszolgáltatás formájában),
2. tb-visszalépés.

A Mpt 123 §. (6) 2012 december 31-ig lehetőséget biztosít a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépésre, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike maradéktalanul fennáll:

- 120 hónapot meg nem haladó magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony,
- a megállapítható magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti nyugellátásnak 25 százalékát,
- saját jogú nyugellátásra való jogosultság
.
Mivel az én magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyom meghaladja a 120 hónapot
(132 hónap), ezért a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésemre nincs lehetőség!
A felsoroltak közül 2 feltételnek megfelelek. Szerintem az elutasításhoz a magánnyugdíjpénztárnak is minden feltételnek maradéktalanul meg kellene felelnie.
A felajánlott egyösszegű kifizetés mindössze 5 évig egészítené ki a nyugdíjamat 100 %-ra, utána kb 50- 60.000,-Ft-ból kellene megélnem. Továbbá a 2008-as évi nyugdíjtörvény változások is fokozottan kedvezőtlenül érintettek, mintegy 6-7 %-os nettó csökkentést jelentenek (a szakértők szerint is), így a kettő együttes hatása a minimális kompenzáció esetén is eléri a nyugdíjam a 30 %-os csökkenését.
Ez szinte elképzelhetetlen, elfogadhatatlan. Egyszerűen rászedettnek és tehetetlennek érzem magam.

A magánynugdíjpénztárak 1998-ban azért jöttek létre, hogy a biztosítottak a TB nyugdíjrendszer mellett a magánnyugdíjrendszer keretében is gondoskodhassanak idős korukra az anyagi biztonságról.
Becslések szerint 140-150 ezerre tehető azoknak a száma, akik az előző számítások szerint rosszul járnak a magánnyugdíjpénztári tagsággal. Az 50 éven felülieknél az életpálya egészéhez képest rövid tartamú pénztártagsági időszak alatt összegyűlt pénz alapján megállapítható életjáradék nem kompenzálja azt a veszteséget, amit elszenvednek amiatt, hogy lemondtak a korábban megszerzett nyugdíjjogaik egynegyedéről.
Közülük sokan a tájékoztatás hiányosságai miatt nem léptek vissza a TB nyugdíjrendszerbe, amire 2002 végéig volt lehetőség. (Így én sem, hiszen erről a lehetőségről nem is tudtam).

Egyébként a magánnyugdíjpénztárakkal kötött szerződésekről nyugodtan elmondható, hogy rosszhiszemű megtévesztésen alapultak, így azokat a klasszikus jogfelfogás- ha valaki a szerződés pillanatában tudja és szándékosan nem közli , hogy nem tud eleget tenni a szerződében vállalt kötelezettségének – a törvény szerint akár érvénytelennek, illetve büntethetőnek kell , „ lehetne” tekinteni. 1998-99-ben boldog-boldogtalant beléptettek anélkül, hogy tudták volna mi lesz ennek a következménye, így az előző mondat mindkét félre is érvényesíthető. Elhitette szinte minden kuruzsló biztosítási ügynök - hol vannak már ???? AZOK -, hogy mindenki jól fog járni, miközben valójában senki sem tudta, még a hivatalban levő törvényalkotók , törvényhozók sem, hiszen a megfelelő tőkével elindulásra bocsátott /több milliárd Forint/ Biztosítótársaságok is átalakultak , s nem az eredeti szerződés szerint, amely két fél közt köttetett valósul meg az jelenlegi teljesítés, amit a tények hűen igazolnak. A törvényalkotás eredeti állapotában bekövetkezett változásokat az 1997. óta az adott témakörben történt sorozatos módosítások jellemzik, sikereik amint példám igazolja kétségesek, és eredményeik megkérdőjelezhetők. Az önkéntes belépés és a törvény általi azaz a Biztosítók általi módosítások nem minden esetben adtak /adnak/ lehetőséget mindkét fél számára egyidejűleg kinyilvánítani közös akaratukat, s ez jelenleg sem teljesül.

Nyilvánvaló, hogy egyedüli tisztességes eljárásként az 50 év feletti MNYP tagoknak lehetőséget kell biztosítani a TB rendszerbe való visszalépésre.

Egy visszalépési lehetőséget az Országgyűlés 2007. novemberében elfogadott. Törvénymódosítással bővítette a Magyar Honvédség, valamint a fegyveres szervek tagjainak.
2008. január 1.napjától 2010. december 31. napjáig visszalépést a TB rendszerbe, amennyiben önkéntes döntés alapján vált a pénztár tagjává. Ha visszalép a magánnyugdíjpénztár a számláján felhalmozott összeget visszautalja a TB rendszerbe, így teljes összegű nyugdíjat kap. A nyugellátás összege ugyanannyi lesz, mintha be sem lépett volna a MGNY pénztárba.

Mindenki viselje rossz döntései következményét, kivéve a rendőröket, a tűzoltókat és a katonákat? Nekik ugyanis miként a fináncoknak, a fegyőröknek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is megengedi a törvényhozás, illetve a parlament, hogy kiigazítsák korábbi tévedésüket. Azaz éppen azok kapnak majd újabb kedvezményt, akik nyugdíjügyben amúgy is számos kiváltságot élveznek. Elismerve azt, hogy napi munkájukat igen szélsőséges körülmények között, lelkiismeretesben végzik.
Úgy érzem, hogy azok a köztisztviselők és közalkalmazottak akik ugyanolyan lelkiismeretesen végzik munkájukat, elveszítik egy feladatokkal igen csak megterhelt élet eredményét.



Az állam tetszés szerint módosíthatja a feltételeket, miközben a magánember tehetetlen.
140-150 ezres tábor becsapottnak érezheti magát az alacsony járadék miatt, ami konfliktusokhoz vezethet a magánnyugdíjpénztáraknál.

A visszalépés lehetőségét javaslom kiterjeszteni a köztisztviselőkre és közalkalmazottakra is 2010.december 31-éig.
Nem tehetnek különbséget ember és ember között! Ez diszkrimináció.
A döntés tétje nagy. A jövőbeni nyugellátás mértéke, időskori biztonságunk függ tőle.

……………….város, 2009. március 1.

Tisztelettel:

…………………………………..
Utóirat:

Lassan elérem azt a kort, hogy érdemi obsit helyett rendőr, tűzoltó avagy katona legyek, hiszen megéri, csak keresnem kell egy megfelelő partnert aki elismeri, hogy milyen sokat dolgoztam a szerveknél is.



moka49

2009. március 1. 21:19 · 5 · válasz

--------------------------------------
Polgármester úr részére
--------------------------------------


Tisztelt Polgármester Úr!



A magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, és az ehhez kapcsolódó 2007. évi CXXII törvénymódosítás kiegészítésének kezdeményezését és kiterjesztését kérem Polgármester Úrtól, ------------------------ parlamenti képviselőtől.


Röviden a saját esetem, illetve az ügy amiért Önhöz fordulok:

2008. decemberében kértem a nyugdíjazásomat.
Az összes ledolgozott munkaviszonyom 42 év, ebből közalkalmazottként 37 év (1971-2008.)
A nyugdíjintézet határozatának kézhezvételekor szembesültem azzal a ténnyel, hogy magánnyugdíjpénztári tagságom miatt a TB által megállapított nyugdíjnak csak a 75 %-át kapom meg. A magánnyugdíjpénztárnak elvileg azt kellene kiegészíteni 25 %-al, de csak
5 %-ot tud biztosítani.
Tájékoztatásuk szerint öregségi nyugdíjba vonulás esetén a magánnyugdíjpénztári tag az alábbi lehetőségek közöl választhat:
1. A magánynyugdíjpénztártól nyugdíjszolgáltatást igényel (egyösszegű kifizetés vagy járadékszolgáltatás formájában),
2. tb-visszalépés.

A Mpt 123 §. (6) 2012 december 31-ig lehetőséget biztosít a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépésre, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike maradéktalanul fennáll:

- 120 hónapot meg nem haladó magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony,
- a megállapítható magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti nyugellátásnak 25 százalékát,
- saját jogú nyugellátásra való jogosultság
.
Mivel az én magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyom meghaladja a 120 hónapot
(132 hónap), ezért a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésemre nincs lehetőség!
A felsoroltak közül 2 feltételnek megfelelek. Szerintem az elutasításhoz a magánnyugdíjpénztárnak is minden feltételnek maradéktalanul meg kellene felelnie.
A felajánlott egyösszegű kifizetés mindössze 5 évig egészítené ki a nyugdíjamat 100 %-ra, utána kb 50- 60.000,-Ft-ból kellene megélnem. Továbbá a 2008-as évi nyugdíjtörvény változások is fokozottan kedvezőtlenül érintettek, mintegy 6-7 %-os nettó csökkentést jelentenek (a szakértők szerint is), így a kettő együttes hatása a minimális kompenzáció esetén is eléri a nyugdíjam a 30 %-os csökkenését.
Ez szinte elképzelhetetlen, elfogadhatatlan. Egyszerűen rászedettnek és tehetetlennek érzem magam.

A magánynugdíjpénztárak 1998-ban azért jöttek létre, hogy a biztosítottak a TB nyugdíjrendszer mellett a magánnyugdíjrendszer keretében is gondoskodhassanak idős korukra az anyagi biztonságról.
Becslések szerint 140-150 ezerre tehető azoknak a száma, akik az előző számítások szerint rosszul járnak a magánnyugdíjpénztári tagsággal. Az 50 éven felülieknél az életpálya egészéhez képest rövid tartamú pénztártagsági időszak alatt összegyűlt pénz alapján megállapítható életjáradék nem kompenzálja azt a veszteséget, amit elszenvednek amiatt, hogy lemondtak a korábban megszerzett nyugdíjjogaik egynegyedéről.
Közülük sokan a tájékoztatás hiányosságai miatt nem léptek vissza a TB nyugdíjrendszerbe, amire 2002 végéig volt lehetőség. (Így én sem, hiszen erről a lehetőségről nem is tudtam).

Egyébként a magánnyugdíjpénztárakkal kötött szerződésekről nyugodtan elmondható, hogy rosszhiszemű megtévesztésen alapultak, így azokat a klasszikus jogfelfogás- ha valaki a szerződés pillanatában tudja és szándékosan nem közli , hogy nem tud eleget tenni a szerződében vállalt kötelezettségének – a törvény szerint akár érvénytelennek, illetve büntethetőnek kell , „ lehetne” tekinteni. 1998-99-ben boldog-boldogtalant beléptettek anélkül, hogy tudták volna mi lesz ennek a következménye, így az előző mondat mindkét félre is érvényesíthető. Elhitette szinte minden kuruzsló biztosítási ügynök - hol vannak már ???? AZOK -, hogy mindenki jól fog járni, miközben valójában senki sem tudta, még a hivatalban levő törvényalkotók , törvényhozók sem, hiszen a megfelelő tőkével elindulásra bocsátott /több milliárd Forint/ Biztosítótársaságok is átalakultak , s nem az eredeti szerződés szerint, amely két fél közt köttetett valósul meg az jelenlegi teljesítés, amit a tények hűen igazolnak. A törvényalkotás eredeti állapotában bekövetkezett változásokat az 1997. óta az adott témakörben történt sorozatos módosítások jellemzik, sikereik amint példám igazolja kétségesek, és eredményeik megkérdőjelezhetők. Az önkéntes belépés és a törvény általi azaz a Biztosítók általi módosítások nem minden esetben adtak /adnak/ lehetőséget mindkét fél számára egyidejűleg kinyilvánítani közös akaratukat, s ez jelenleg sem teljesül.

Nyilvánvaló, hogy egyedüli tisztességes eljárásként az 50 év feletti MNYP tagoknak lehetőséget kell biztosítani a TB rendszerbe való visszalépésre.

Egy visszalépési lehetőséget az Országgyűlés 2007. novemberében elfogadott. Törvénymódosítással bővítette a Magyar Honvédség, valamint a fegyveres szervek tagjainak.
2008. január 1.napjától 2010. december 31. napjáig visszalépést a TB rendszerbe, amennyiben önkéntes döntés alapján vált a pénztár tagjává. Ha visszalép a magánnyugdíjpénztár a számláján felhalmozott összeget visszautalja a TB rendszerbe, így teljes összegű nyugdíjat kap. A nyugellátás összege ugyanannyi lesz, mintha be sem lépett volna a MGNY pénztárba.

Mindenki viselje rossz döntései következményét, kivéve a rendőröket, a tűzoltókat és a katonákat? Nekik ugyanis miként a fináncoknak, a fegyőröknek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is megengedi a törvényhozás, illetve a parlament, hogy kiigazítsák korábbi tévedésüket. Azaz éppen azok kapnak majd újabb kedvezményt, akik nyugdíjügyben amúgy is számos kiváltságot élveznek. Elismerve azt, hogy napi munkájukat igen szélsőséges körülmények között, lelkiismeretesben végzik.
Úgy érzem, hogy azok a köztisztviselők és közalkalmazottak akik ugyanolyan lelkiismeretesen végzik munkájukat, elveszítik egy feladatokkal igen csak megterhelt élet eredményét.



Az állam tetszés szerint módosíthatja a feltételeket, miközben a magánember tehetetlen.
140-150 ezres tábor becsapottnak érezheti magát az alacsony járadék miatt, ami konfliktusokhoz vezethet a magánnyugdíjpénztáraknál.

A visszalépés lehetőségét javaslom kiterjeszteni a köztisztviselőkre és közalkalmazottakra is 2010.december 31-éig.
Nem tehetnek különbséget ember és ember között! Ez diszkrimináció.
A döntés tétje nagy. A jövőbeni nyugellátás mértéke, időskori biztonságunk függ tőle.

……………….város, 2009. március 1.

Tisztelettel:

…………………………………..
Utóirat:

Lassan elérem azt a kort, hogy érdemi obsit helyett rendőr, tűzoltó avagy katona legyek, hiszen megéri, csak keresnem kell egy megfelelő partnert aki elismeri, hogy milyen sokat dolgoztam a szerveknél is.



takarekos

2009. február 25. 20:25 · 4 · válasz
Ha felosztó-kirovó rendszer marad, akkor legalább 1 millióval meg kell növelni a munkavállalók - és adófizetők - számát. A magánynyugdíj rendszer átverés, a bankok által alapított magánnyugdíjpénztárak át fogják b@szni a klienseiket, ugyanígy mint minden más esetben a magyar pénzügyi intézmények teszik. Ez nem amerika, ez a 250%-os thm országa, sajnos. Annak örülnék ha lenne egy elektronikus nyugdíjszámlám és azon én magam indíthanék műveleteket, vehetnék, adhatnék stb. nem kellene ide még egy köztes szervezet, aki lenyúlja a pénzem.

trógerbróker

2009. február 25. 13:12 · 3 · válasz
Aszem a válság rámutat arra, hogy az államnak támogatnia kellett volna a takarékosságot, és akkor talán most nem tartanánk itt.

Okos

2009. február 25. 13:05 · 2 · válasz
Olyan, amely takarékosságból az állam is profitál hosszú távon, lévén valahogy meg kell oldania, hogy a nyugdíj később is fizethető legyen az aktuális generáció befizetéseiből.

Gondolkodni kéne...

Petyus

2009. február 25. 10:34 · 1 · válasz
Milyen egy öngondoskodás az ahol az államnak kell támogatnia a takarékosságot!
Forrás: GFT
2010-09-03 10:47:51
BUX 22822 -0.16%
MOL 21365 +0.31%
MTELEKOM 681 -0.44%
OTP 4870 -0.20%
RICHTER 47585 -0.51%
Csatlakozz a Privátbankárhoz Facebookon!
Kövess minket Twitteren!
m.privatbankar.hu
Illetékmértékek
Kilométerszámláló
Jegybanki alapkamat
2010. április 27.
5.25 %
 korábbi adatok
Üzemanyagárak
2010. szeptember 1.
95-ös benzin343 Ft
Gázolaj327 Ft
 korábbi adatok
 fogyasztási normák
Minimálbér
2010. január 1.
73500 Ft/hó
 korábbi adatok
Garantált bérminimum
2010. január 1.
89500 Ft/hó
Járulékfizetési felső határ
2010. január 1.
7453300 Ft/év
 korábbi adatok
Járulékmentes jövedelem felső határa
2010. január 1.
22050 Ft/hó
Munkaadói járulékterhek:
nyugdíj-
biztosítási járulék
24 %
természetbeni egészség-
biztosítási járulék
1,5 %
pénzbeli egészség-
biztosítási járulék
0,5 %
munkaerőpiaci járulék 1 %
szakképzési hozzájárulás 1,5 %
Munkavállalói járulékterhek:
nyugdíj-
járulék
9,5 %
természetbeni egészség-
biztosítási járulék
4 %
pénzbeli egészség-
biztosítási járulék
2 %
munkaerőpiaci járulék 1,5 %
 korábbi járulékok
SZJA-adótábla
0-5 000 000 forint
17%
5 000 001 forinttól
850 000 forint és az
5 000 000 forinton felüli rész 32%-a
Az szja alapja a társadalombiztosítási járulékkal növelt bruttó bér.
 korábbi adatok
RSS
Ügyeletes szerkesztő: