Alap

A befektetéshez kötött életbiztosításoknál a szerződő megtakarításait a biztosító által felkínált, a szerződő által választható, eltérő pénzügyi kockázatú befektetési alapokba fektetik.

Alapok árfolyama

A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a terméket forgalmazó életbiztosító társaság minden alap árfolyamát rendszeresen (általában napi rendszerességgel) meghirdeti. Az alapok árfolyama az ezeket alkotó értékpapírok árfolyamváltozásának függvénye. Egyes konstrukciók esetében megkülönböztetnek eladási és vételi árfolyamot. Az előbbit használják a befizetett díjak befektetési egységre való átváltásánál, utóbbit pedig akkor, amikor a biztosító az ügyfél számára kifizetést eszközöl és az egységeket pénzre váltják.

Balesetbiztosítás

A balesetbiztosítások kategóriájába azok a biztosítások tartoznak, melyek a biztosított baleseti eredetű sérülése vagy halála esetén nyújtanak szolgáltatást a biztosított, illetve - halál esetén - a kedvezményezett részére. A szolgáltatás mértékét általában a biztosított megrokkanásának mértéke határozza meg.

Befektetéshez kötött életbiztosítás

/unit linked/ Az életbiztosítások egyik legmodernebb formája, egy vegyes biztosítás által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat - egyszeri díj fizetése esetén díjat - a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokban helyezik el, így a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között. Mivel a befektetési döntéseket a szerződő hozza meg, így az ezzel járó pénzügyi kockázatot is neki kell vállalnia. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében éppen ezért nincs hagyományos értelemben vett garantált hozam, általában csak a haláleseti kifizetésre határoznak meg minimális szolgáltatási összeget.

Biztosítási bróker

Biztosításközvetítő, aki a szerződő segítségére van a megfelelő biztosítási típus kiválasztásánál, segíti a szerződés létrejöttét és fennmaradását. A biztosítási bróker független. A biztosítási ügynökkel szemben nem állhat egy adott biztosítótársaság alkalmazásában, nem köthet olyan szerződést, amely szerint az ajánlatokat egy adott céghez közvetíti. A biztosítási bróker a szerződő megbízásából tevékenykedik, jutalékot viszont a biztosítótól kap.

Biztosítási esemény

A biztosítási szerződésben rögzített olyan esemény, melynek bekövetkezése esetén a biztosító a szerződő részére szolgáltatást nyújt. Biztosítási esemény lehet valamely kárt okozó esemény bekövetkezése (vagyonbiztosítások és kockázati részt tartalmazó életbiztosítások esetében) vagy adott időpont elérése (elérési résszel rendelkező életbiztosítások, járadékbiztosítások esetében).

Bonus osztály

A hazánkban érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályozás értelmében a rendszer díjkedvezménnyel (bonus) honorálja a kármentes éveket, illetőleg pótdíjat (malus) állapít meg, vagy a megszerzett kedvezményt csökkenti, ha az üzembentartó kárt okozott. 2001- től a rendszer teljes körű és minden járműre érvényes, a besoroláshoz kapcsolódó kedvezmények, illetve pótdíjak azonban biztosítónként eltérőek lehetnek.

Biztosítási összeg

A biztosítási szerződésben meghatározott érték, melyet a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor maximálisan kifizethet. A biztosítási összeg és a biztosító által kifizetett érték eltérhet többek között vagyonbiztosítások esetén, ha nem következett be "totálkár", valamint díjelmaradások vagy lépcsőzetes kifizetésű életbiztosítások esetén.

CASCO

Járművek törésbiztosítása, mely egyéb bekövetkező károkra is kiterjedhet (lopás, rongálás, elemi károk).

Díjátvállalás rokkantság (munkaképtelenség) esetén

A Díjátvállalás rokkantság (munkaképtelenség) esetén biztosítás az egészségbiztosítások közé tartozik, kizárólag kiegészítő biztosításként, más, rendszeres díjfizetésű biztosítással/ biztosításokkal együtt vásárolható. Abban az esetben, ha a biztosított megrokkan, illetve tartósan munkaképtelenné válik, a biztosító átvállalja a fő és kiegészítő biztosítások díjfizetését.

Díjmentesítés

A díjmentesítés sokban hasonlít a díjmentes leszállításhoz, előbbi azonban nem a szerződő kérésére, hanem bizonyos - véletlen - események bekövetkezése miatt történik. Fontos különbség még az is, hogy díjmentesítés esetén - ellentétben a díjmentes leszállítással - a biztosítási összeg változatlan marad. Díjmentesítésre akkor van lehetőség, ha a biztosítási szerződésbe foglalt, meghatározott káresemény már bekövetkezett és a szerződés értelmében a többi kárra a biztosító további díj fizetése nélkül átvállalja a kockázatot. Díjmentesítésről beszélünk például akkor, ha a vegyes biztosítás díjmentesítést vállal rokkantság esetére. Ilyenkor ha a biztosított a tartam alatt megrokkan, az életbiztosítás változatlan feltételekkel életben marad, a további díjfizetéstől azonban eltekintenek.

Díjmentes leszállítás

Az életbiztosítások esetében felkínálható lehetőség. Lényege, hogy a díjfizetés még a tartam lejárta előtt megszakítható, a szerződés pedig tovább él. A biztosító ilyen esetekben tulajdonképpen az addig befizetett díjakból képzett tartalékokat váltja át egy azonos szolgáltatásokat kínáló egyszeri díjas termékre. Díjmentes leszállításnál a biztosítási tartam változatlan marad, a felkínált biztosítási összeg viszont - a további díjfizetés elmaradása miatt - lecsökken.

Egészségbiztosítás

/Betegségbiztosítás/: A biztosított egészségi állapotának váratlan, komoly anyagi terheket jelentő leromlására köthető biztosítás. Tipikus egészségbiztosítások: műtéti térítés, kórházi napi térítés, gyógyulási támogatás, kiemelt kockázatú betegségekre vonatkozó biztosítás, stb. A különböző szolgáltatást nyújtó egészségbiztosítási termékeket más életbiztosítások mellé kiegészítő biztosításként, önálló főbiztosításként, vagy modulos felépítésű egészségbiztosítási csomagok részeként lehet megvásárolni.

Egész életre szóló biztosítás

/Whole life/ Életbiztosítási típus, mely kockázati (haláleseti) szolgáltatást nyújt. Az egész életre szóló biztosítás különlegessége, hogy nincs meghatározott lejárat, a biztosító a biztosított tetszőleges időpontban bekövetkező halála esetén kifizeti a biztosítási összeget. A díjfizetési tartam ezeknél a biztosításoknál általában előre meghatározott hosszúságú, a termék gyakran egyszeri díjas.

Eladási árfolyam

Egyes befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a befektetési alapoknál két különböző - vételi és eladási - árfolyamot határoznak meg, melyek közül az eladási magasabb. A vételi és eladási árfolyamok közötti különbséget a biztosító költségei fedezésére fordítja.

Elérési biztosítás

Életbiztosítási típus. Akkor nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a biztosítási tartam lejáratakor életben van. A biztosított tartam alatti halála esetén kifizetés nélkül megszűnik.

Életbiztosítás

A két fő biztosítási ág egyike. Legfontosabb ismérve, hogy a biztosító szolgáltatása valamilyen mértékben kötődik a biztosított halálához, vagy adott időpont megéréséhez. Az életbiztosításokat három fő csoportra bonthatjuk: kockázati biztosítások (a biztosított tartam alatti halála esetén fizet), elérési biztosítások (adott időpont elérése esetén fizet), vegyes biztosítások (elérési és kockázati szolgáltatást is nyújt).

Emelt színvonalú kórházi szolgáltatás biztosítás

Egészségbiztosítási típus, amely a biztosított kórházi ápolása esetén nyújt természetbeni szolgáltatást. A szolgáltatás lényege, hogy a tartam alatt szükséges kórházi ápolás idejére a szerződőt emelt színvonalú szolgáltatást nyújtó kórházi osztályon helyezik el, az ápolás költségeit (hálapénz) a biztosító átvállalja.

Fizetési gyakoriság

A biztosítások ebből a szempontból két fő csoportra bonthatók: az egyszeri díjas és a rendszeres (folyamatos) díjas biztosításokra. Előbbi esetében a biztosítás teljes díját egy összegben, a tartam kezdetekor fizetik ki, utóbbi esetben a tartam alatt meghatározott időközönként kell díjat fizetni. A biztosítók a "ritkább" díjfizetésre általában kedvezményt szoktak adni (Az éves biztosítási díj például általában alacsonyabb, mint a havi díj tizenkétszerese). Ennek kettős oka van. Egyrészt a korábban beérkezett díj a biztosítónál kamatozik, másrészt egyes biztosítási típusok esetén (főleg életbiztosítások) a káresemény bekövetkeztekor a díjfizetés folyamata megszakad.

Garanciaidős járadék

Olyan járadékbiztosítási termék, amely a járadékszolgáltatást a szerződésben meghatározott garanciaidő lejártáig a biztosított életben lététől függetlenül garantálja.

Felelősségbiztosítás

A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet, a szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat a kártérítés fizetése alól. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, de elterjedtek a különböző ipari és szakmai felelősségbiztosítások, illetve magánszemélyek felelősségbiztosításai is.

Garantált hozam

Az életbiztosítások esetében használt fogalom. Az a hozam, amelynek a biztosított részére történő jóváírását a biztosító befektetései hozamától függetlenül garantálja.

Gépjármű biztosítás

Vagyonbiztosítás, amely a szerződő által biztosított gépjárműben okozott különböző típusú károkra nyújt fedezetet. Magyarországon két alaptípus különböztethető meg: a minden gépjármű tulajdonos számára előírt kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, illetve az önkéntes alapon köthető különböző gépjármű CASCO biztosítások.

Hozam

A biztosításoknál csak az életbiztosítások esetében beszélhetünk az ügyfél számára megjelenő hozamról. Ennek oka, hogy ezeket a biztosításokat hosszú tartamra és általában megtakarítási célzattal kötik. Az életbiztosítások esetében jól elkülöníthetők a klasszikus életbiztosítások és az - újonnan megjelent - befektetéshez kötött életbiztosítások. Előbbiek esetében a befektetésekkel kapcsolatos összes döntést a biztosító hozza (az ügyfél részére garantált hozamot és nyereségrészesedést biztosítanak), míg utóbbi esetben a biztosított választhat a felkínált befektetési lehetőségek között, átvállalva az ezzel járó pénzügyi kockázatot is.

Hozomány biztosítás

Előtakarékossági biztosítás, mely akkor nyújt szolgáltatást, ha a biztosított megházasodik, illetve - ennek hiányában - bizonyos életkor elérésekor. A biztosítás a szolgáltatási események bekövetkeztekor a biztosítási összeg kifizetésével megszűnik.

Ingatlan biztosítás

Vagyonbiztosítás, mely a biztosított által birtokolt ingatlanban (gyakran a benne található ingóságokban is) bekövetkezett, a szerződésben meghatározott károkra vállal fedezetet, általában meghatározott összeghatárig.

Járadékbiztosítás

Életbiztosítás, mely a járadékfizetési periódus kezdetétől a járadékfizetési periódus végéig, illetve - életjáradék esetén - a biztosított személy haláláig meghatározott rendszerességgel (leggyakrabban havonta) adott összegű szolgáltatást nyújt.

Kár

Biztosítási szerződések esetén kár alatt - szerződéstől függően - a biztosított vagyonában, egészségében, testi épségében bekövetkezett negatív változásokat nevezzük. A biztosító a szerződésben meghatározza, hogy melyek azok a károk, amelyért felelősséget vállal (szolgáltat) és melyek azok, amelyek esetén mentesül (pl. szándékosan okozott károk).

Kiegészítő biztosítás

Biztosítások, melyek önállóan nem, csak más – általában nagyobb értékű – biztosításokkal együtt köthetők. Ilyenek például az életbiztosítások mellé köthető különböző kiegészítő egészségbiztosítási termékek, de kiegészítő biztosítások köthetők vagyonbiztosítási termékek mellé is.

Kizárás

A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos eseményeket, illetve körülményeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor, illetve a meghatározott körülmények fennállásakor a biztosító a szolgáltatás alól mentesül.

Kiemelt kockázatú betegségekre szóló biztosítás

/Rettegett betegségekre szóló biztosítás/ Egészségbiztosítási típus, mely a szerződésben meghatározott súlyos betegségek tartamon belüli diagnosztizálása esetén fizeti ki a biztosítási összeget. A szerződésben meghatározott betegségek a magas ápolási költséggel járó, a munkaképességet tartósan és jelentősen befolyásoló betegségek közé tartoznak (koszorúér betegségek, daganatos megbetegedések, szervátültetés, stb.).

Kockázat

A biztosítási kárt okozó véletlen (a szerződő akaratától független) események valószínűsége. A biztosító a kockázat mértékét különböző módszerekkel (statisztikai becslés, kockázatelbírálás) felméri, és ez alapján határozza meg, hogy az adott kockázatot vállalja-e és ha igen, akkor milyen díj fejében.

Kockázatelbírálás

A biztosító által végzett elemzési és döntési folyamat, melynek során eldönti, hogy a vizsgált kockázat a biztosító részére vállalható-e és ha igen, akkor milyen díjjal és feltételekkel.

Kockázati biztosítás

Életbiztosítás, mely akkor nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a biztosítási tartam alatt elhalálozik. A biztosítás megszűnhet a biztosítási összeg kifizetésével a biztosított személy tartam alatti halálakor, illetve a tartam végén, kifizetés nélkül, ha a biztosított életben van.

Lépcsőzetes kifizetésű életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, melynél a tőkegyűjtési rész tekinthető dominánsnak. A biztosítási összeget a tartam meghatározott éveiben, a szerződésben rögzített részletekben fizetik ki. Az utolsó részlet kifizetésével a szerződés általában megszűnik.

Lejárat

A biztosítási szerződés megszűnésének időpontja.

Maradékjogok

A biztosítási tartalékot felhalmozó biztosítások esetében a szerződő – mint a biztosítási tartalék tulajdonosa – számára a szolgáltatásra való jogosultságon túl egyéb jogosultságok is élnek. Ezeket a maradékjogokat a szerződésben rögzítik, legyakrabban előforduló típusai a visszavásárlás lehetősége, a tartalék terhére felvehető kölcsön, illetve a díjmentesítés. A maradékjogok a legtöbb biztosítás esetében csak egy bizonyos díjfizetési idő – általában két év – után lépnek életbe.

Mentesülés

A biztosító bizonyos – szerződésben meghatározott – feltételek teljesülése esetén a biztosítási esemény bekövetkezése ellenére mentesül a fizetés alól. A fizetés alóli mentesülés csak abban az esetben következhet be, ha a kárt a szerződő, illetve a vele egy háztartásban élők szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozták.

Műtéti térítés

Egészségbiztosítási típus, mely a biztosítotton végrehajtott, a szerződés tartama alatt bekövetkezett okból (betegség, baleset) kifolyólag végrehajtott műtét, illetve sebészi beavatkozás esetén fizet.

Nem- életbiztosítás

A biztosítási termékeket szakmai szempontból két ágra lehet bontani, az élet- és nem- életbiztosításokra. Utóbbiak körébe tartoznak az élet ágba nem tartozó biztosítások: a különböző vagyonbiztosítások, felelősségbiztosítások, egészség- és balesetbiztosítások.

Nyereségrészesedés

A klasszikus, díjtartalékkal rendelkező életbiztosítások esetén a biztosító a befizetett díjhoz tartozó biztosítási összeg meghatározásánál egy garantált – technikai – kamatlábat használ számításaiban. Ez a kamatláb a biztosító által a gyakorlatban elérhető hozamnál általában lényegesen alacsonyabb. A tényleges hozam és a technikai kamatláb közötti különbség túlnyomó részét a biztosító a szerződő számára befekteti és a számára elkülönített nyereségrészesedési számlán elhelyezi.

Önrész

A vagyonbiztosítások esetében - ahol a kár tényleges értéke felmérhető – a biztosító a szerződésben gyakran önrészt határoz meg, amely a kárnak azon része, melyet a szerződő önmaga vállal.Az önrész szerepe kettős: egyrészt a biztosítottat érdekeltté teheti a kár elkerülésében, másrészt elkerülhetővé válik az olyan károk (bagatellkárok) kifizetése, amelyek mértéke elenyésző. Az első hatás az úgynevezett levonásos önrésszel (ennél a kár adott hányada mindenképpen levonásra kerül), a második pedig a meghaladásos önrésszel (itt a kárt adott összeghatárig egyáltalán nem, felette pedig teljes mértékben megtérítik) érhető el.

Rettegett betegségekre szóló biztosítás

Egészségbiztosítási típus, amely akkor teljesít egyösszegű, vagy járadék szolgáltatást, ha a biztosítottat - a biztosítás tartamán belül bekövetkezett okból (betegség, baleset) - rokkanttá nyilvánítják. A térítés mértéke általában a rokkantság mértékével arányos.

Rokkantsági térítés/ rokkantsági járadék

Egészségbiztosítási típus, amely akkor teljesít egyösszegű, vagy járadék szolgáltatást, ha a biztosítottat - a biztosítás tartamán belül bekövetkezett okból (betegség, baleset) - rokkanttá nyilvánítják. A térítés mértéke általában a rokkantság mértékével arányos.

Szolgáltatások rugalmassága

Egyes életbiztosítási konstrukciók esetében lehetőség van a szerződés bizonyos feltételeinek (pl.: díj mértéke, tartam lejárata, stb.) tartam közbeni változtatására.

Tartam

/Biztosítási tartam/ A biztosítási szerződés életbelépésétől a biztosítás lejáratáig terjedő időszak. A biztosító a biztosítási tartam ideje alatt – díjfizetés fejében - vállalja a szerződésben meghatározott események bekövetkezése esetén az ott leírt szolgáltatások teljesítését.

Tartam rugalmassága

Egyes életbiztosítások esetében a biztosítás tartama a szerződés által fedezett idő alatt bizonyos módokon változtatható. Ilyen változtatási lehetőség például a tartam meghosszabbítása, a lejárat előtti visszavásárlás vagy a díjmentesítés.

Technikai kamatláb

A klasszikus életbiztosítási termékek esetében a biztosító meghatározott díj befizetése ellenében meghatározott (minimális) mértékű szolgáltatást vállal. Ennek kiszámításához használja az úgynevezett technikai kamatlábat, amely tulajdonképpen a szerződő számára garantált minimális hozam mértéke. Az ezekkel a biztosításokkal elérhető tényleges hozam mértéke azonban ezt általában meghaladja, ugyanis a biztosító a befektetéseken elért hozam nagy részét a szerződő számára - általában a biztosítási összeg növelése formájában - jóváírja.

Temetkezési biztosítás

Megtakarítási biztosítás, mely meghatározott tartamú díjfizetés mellett a biztosított halála esetén – függetlenül annak bekövetkezési idejétől – fizet. A biztosítási összeg ezeknél a biztosításoknál általában viszonylag alacsony, hiszen a cél a biztosított kegyeleti költségeinek fedezése.

Term-fix biztosítás

Életbiztosítás, mely meghatározott időpontban (rendszeres díjas biztosítások esetében leggyakrabban a biztosítási tartam végén) a biztosított életben lététől függetlenül mindenképpen fizet.

Unit linked

ld.: Befektetéshez kötött életbiztosítás

Utazási biztosítás

Biztosítás, mely a biztosított külföldi utazása során legyakrabban előforduló kockázatokra nyújt adott összeghatárig fedezetet.

Ügynök

A biztosító által termékeinek értékesítésével, illetve az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, valamint a biztosított ügyfelekkel való kapcsolattartással megbízott személy. A biztosítás megkötésére közvetlenül nem jogosult, csak az ajánlat, illetve a biztosítási díj átvételére.

Vagyonbiztosítás

Biztosítás, mely a szerződő személy által birtokolt, a szerződésben meghatározott vagyontárgyakban bekövetkezett károkat téríti meg. Legelterjedtebb formái a gépjármű CASCO, illetve a különböző ingatlan- és ingóságbiztosítások.

Vagyonvédelem

A biztosító a biztosítási szerződés feltételeként különböző biztonsági feltételeket szabhat meg (riasztóberendezés, meghatározott védelmi kategóriájú zárak stb.) a nem kívánt kockázatok kizárására. Amennyiben a kívánt feltételek nem állnak fenn, a szerződés megkötése elutasítható, illetve kár bekövetkezése esetén a biztosító mentesül a kártérítés fizetése alól.

Vegyes biztosítás

Életbiztosítás, mely szolgáltatást nyújt a biztosított tartam alatti halála, illetve a tartam lejártának megélése esetén is. A biztosítás a biztosítási összeg kifizetésével megszűnhet a biztosított tartam alatti halálakor, illetve a biztosított életben léte esetén a tartam lejártakor.

Vételi árfolyam

Egyes befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a befektetési alapoknál két különböző – vételi és eladási – árfolyamot határoznak meg, melyek közül a vételi alacsonyabb. A vételi és eladási árfolyamok közötti különbséget a biztosító költségei fedezésére fordítja.

Visszavásárlás

A biztosítási tartalékot felhalmozó életbiztosítások esetében létező egyik maradékjog. A biztosítási szerződés – általában bizonyos idő elteltével – a szerződő kívánságára a biztosító által meghatározott visszavásárlási értéken, a felhalmozott biztosítási tartalék terhére visszavásárolható.

Visszavásárlási érték

Azon életbiztosítások esetében, melyek visszavásárlási maradékjoggal bírnak, a biztosító a tartam éveire visszavásárlási értéket számít. A visszavásárlási érték határozza meg, hogy a szerződő által felhalmozott biztosítási tartalék mekkora részét fizeti vissza a biztosító visszavásárlás esetén.

Whole life biztosítás

ld.: Egész életre szóló biztosítás