A Figyelő e heti száma bemutatja az éppen „divatos” pénzügyi manővereket, így olyan banki, biztosítói, értékpapír-befektetési vagy ingatlanközvetítői gyakorlatokat, amelyek ugyan megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, de az etikus viselkedés normáihoz már nem igazán illeszkednek. A pénzintézetek mellett a szintén sok pénzt kezelő utazási irodák és légitársaságok praxisából is szemezget a lap.

A Figyelő által összegyűjtött 10 trükk:

1. Csaló hitelügynökök - Célpontban a legkiszolgáltatottabbak

A csalók elsősorban azokra szakosodnak, akiknek pénzügyi ismeretük nincs, a pénz viszont már „tegnapra” kellett volna nekik.

2. Kreatív bankköltségek  - Ördögi körben a rossz adósok

A problémás adósokat a legális hitelnyújtók, vagyis a hazai kereskedelmi bankok is sanyargatják, igaz, legalább nem törvénytelen módszerekkel. Lépéseik etikussága azonban – magatartási kódex ide vagy oda – a Figyelő szerint bizonyos költségek felszámításánál megkérdőjelezhető. Az utóbbi időben ugyanis számos díjtétel jelent meg a hitelintézetek gyakorlatában, amelyeknek az indokoltnál gyakoribb bevetésével éppen azok sorsa pecsételődik meg, akik már amúgy is törlesztési nehézségekkel küzdenek.

3. Devizahitelek forintosítása - Lehúzós átváltás

A legtöbb álmatlan éjszakát a lakosság legszélesebb körének manapság a devizahitelek okozzák, amelyeket – ha a bankok szemszögéből vizsgáljuk – bátran lehet zseniális konstrukciónak nevezni. A lényeg, hogy mivel az emberek döntő többségének halvány fogalma sincs arról, mennyi is egy hitel reális ára, a devizahitellel elképesztő összegeket lehetett, illetve lehet ma is lehúzni róluk.

4. Életbiztosítás – Adóoptimalizálással

Az olcsó hitelekkel és busás tőzsdei hozamokkal kecsegtető kombinált életbiztosítások korszakát a pénzügyi válság másfél évvel ezelőtt lezárta, azóta újabb mézesmadzagot lógatnak az üzletkötők a potenciális ügyfelek orra előtt. A Figyelő szerint a legdivatosabb kulcsszó az adóoptimalizálással egybekötött életbiztosítás: az új szerződéskötések 30–40 százalékát ennek jegyében értékesítik mostanában. A konstrukció céges ügyfelekre van kitalálva, de a nagy multiktól a néhány fős családi vállalkozásokig bárki szóba jöhet.

5. Lakásvásárlás - Rizikós feltételekkel

A nagy közvetítő láncoknál bevett gyakorlat – némelyiküknél akár több éve –, hogy már az igazán komoly tárgyalásokat megelőzően szeretnék bebiztosítani a jutalékukat, és olyan dokumentumot íratnak alá a potenciális vásárlóval, amelyből az csak jókora veszteséggel tud visszatáncolni.

6. Devizakereskedés a tőzsdén - Szándékos lehúzás

Fontos változást sikerült néhány piaci szereplőnek kilobbiznia tavaly. A tőzsdei ügyletek adózása 2010-ben már nem élvez pozitív megkülönböztetést, így ugyanazok a szabályok érvényesek a tőzsdén, illetve az azon kívül kötött devizapiaci üzletekre is. Ezeket tehát ma már nem érdemes a tőzsdén keresztül megkötni, még akkor sem, ha egyes brókercégek ezt szorgalmazzák - írja a Figyelő.

7. Mutyitőzsde - Magas kamattal, felesleges köttetéssel

Ha egy befektető megkérdezi a brókerét, hogy van-e lehetőség lombardhitelre (értékpapír-fedezet mellett nyújtott rövid lejáratú kölcsönre), a válasz általában a következő: van egy kitűnő konstrukció, amely lényegében pont a „befektetési hitelt” helyettesíti. Segítségével a meglevő pénz többszörösét mozgathatjuk a tőzsdén, s nem csak áremelkedésre, de esésre is játszhatunk. Nos, ez a termék nem más, mint a tőzsde határidős részvénypiacának használata, jókora többletköltséggel.

8. Pénzváltás Ferihegyen - Országimázs-rombolással

A Figyelő olvasójának friss élményei alapján a Ferihegy 1-es terminálon több pénzváltóval is rendelkező cég gyakorlata a mai napig döbbenetes. Három hete, 280 forintos euróárfolyamnál a reptér pénzváltói közül az egyik 235 forintot – nem elírás! – adott egy euróért. Arcátlanságát azzal próbálta menteni, hogy kedvező kurzuson árulta az eurót, de ki az, aki a csomagváróban Budapestre érkezve, forintot ad el? - teszi fel a kédést a Figyelő.

9. Repülőjegy-foglalás - Kártya-trükk

A repülőjegyek teljes árának feltüntetése régóta vitatéma, de mára – az Európai Unió erélyes fellépésének hála – minimálisra csökkent a trükközés a repülőtéri illetékekkel. A reklámokban és weblapjaik kezdőoldalain is e díjtétellel emelt árat közlik a légitársaságok, vagy legalábbis valamikor a foglalási procedúra kezdetén megjelölik azt. Kreatív megoldások azonban ma is akadnak – leginkább a fapadosok gyakorlatában –, amelyekkel nem árt tisztában lenni.

10. Utazási irodák - Lenyúlás reptéri illeték címén

Az utaztatók prospektusaiban a leggyakrabban úgy adják meg a nyaralás teljes árát, hogy az tartalmazza a repülőjegyet, a szállás árát és a transzfert. Általában kimaradnak a különféle biztosítások, de a reptéri illeték is. Pedig az utóbbi címén gyakran olyan összegeket szednek be, amikből a valóságban szinte kijön egy komplett repülőjegy - olvasható a Figyelő összeállításában.

• Lakáshitelek: eddig alig 100 milliárdot vettünk fel
• Idén még nem az ügyfelek fizetik a bankadót
• Kétes teszteredmény: elég kemények voltak a bankokkal?
• Több a soknál: visszaüt a bankadó?
• Nyugtató: az OTP és az FHB magasan szint felett
• Csányi nem nagyon aggódik

Privátbankár