Lövétei István szerint alkotmányossági szempontból csak az értelmezhető, hogy hivatalban van-e egy kormány, vagy sem, illetve rendelkezik-e a törvényalkotást biztosító parlamenti szavazati többséggel. Ez persze lehet kisebbségi kormány is, ha az Országgyűlésben a szavazatok többségét biztosítani tudja - tette hozzá. Míg egy politikai kormány viszonylag szabadon alakítja a maga kormányzati politikáját,  addig egy szakértői kormány csak a számára előre meghatározott programokat teljesítheti. A szakértői kormány parlamenti támogatása előre rögzített feladatok végrehajtására szól; ezeket a célokat pedig egy adott "szükséghelyzet" feloldására kompromisszumot kötő erők határozzák meg, így a kormány mandátuma ilyenkor szigorúan csak a program végrehajtására szól.

A Fidesz 2006-ban már javaslatot tett egy szakértői kormány megalakítására, akkor ezt az SZDSZ nem támogatta - mondta Navracsics Tibor annak kapcsán, hogy ezzel a javaslattal több szabd demokrata politikus is előállt.

A politikai erők pedig akkor hoznak létre szakértői kormányt, ha nem akarnak egymással koalíciót kötni, de egy adott programban, így például az államháztartás rendbetételében megállapodnak egymással.
Lövétei István arra hívta fel a figyelmet: nem attól szakértői egy kormány, hogy szakemberek vezetik, mint ahogy nem is attól politikai egy másik, hogy politikusok ülnek a bársonyszékekben. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a korábbi politikai kormányok minisztériumainak az élén is jórészt szakemberek ültek.

Közölte, a szakértői kormány attól szakértői, hogy nem a klasszikus politikai kormányzatalakítási szabályok szerint jön létre. Így például míg egy politikai kormányban a kormányfőnek szabad keze van a miniszterek kiválasztásában, addig a szakértői kormány esetében a fontosabb tárcavezetői posztokat vezetők személyéről már korábban megegyeznek.

A szakértői kormányt létrehozó erők valójában olyan kormányzati szereplőkben állapodnak meg, akikről úgy gondolják, hogy egyik oldalhoz sem kötődnek "különlegesen", és akiket nem a "politikai erők berkeiből" kell kiemelni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Országgyűlés szavazati többségét biztosító erők még az új miniszterelnök megválasztása előtt megállapodnak a kormány személyi összetételéről. Ezt megelőzően vagy "megkérik" az addigi kormányfőt, hogy mondjon le, vagy bizalmatlansági indítványt tesznek vele szemben, amelyben már javaslatot tesznek az utódára.

Közölte azt is: egyetlen, a parlament által megválasztott új kormánynak sem lehet hosszabb mandátuma, mint a következő választások időpontja, tehát 2010.

Két kérdés: színvallást kérnek az SZDSZ-től
A költségvetés kikészítheti a forintot 
Az SZDSZ buktatja meg Gyurcsányt?

MTI