A beszerzések értékének 55 százaléka építési beruházás volt, egy évvel ezelőtt ez az arány csak 46,6 százalékot tett ki. A beszerzések értékéből 37,1 százalékkal részesedtek az önkormányzatok. Második helyen a közjogi szervezetek állnak 32,5 százalékkal.

Az eljárások száma azért növekedett másfélszeresére, mivel tavaly áprilistól az egyszerű eljárások is megjelennek a statisztikában, míg korábban ezek kívül estek azon. A közösségi értékhatár feletti eljárásoknál nem volt törvényi változás, ennek ellenére ezek száma 80,5 százalékkal 1.202-re emelkedett. Az egy eljárásra jutó összeg egy év alatt 422 millió forintról 162 millió forintra csökkent. A 10 milliárd forint feletti beszerzések száma pedig 12-ről egy év alatt hatra mérséklődött.

Az eljárások számának 18 százaléka, míg az értékének 49 százaléka volt nyílt eljárás. Második helyen szerepelnek a tárgyalásos eljárások, a darabszámból 9,7 százalékkal illetve az értékből 24,4 százalékkal részesedtek az első félévben. A tárgyalásos eljárások egyharmadát hirdetmény közzététele nélkül folytatták le.

A mikro-, kis- és középméretű vállalkozások nyerték el a közbeszerzések 79,2 százalékát, egy évvel ezelőtt a részesedésük 72,5 százalék volt. Külföldi cégek nyerték el a közbeszerzések 1,5 százalékát.

Jelentősen növekedett a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) érkezett jogorvoslati kérelmek száma. Amíg a tavalyi első félévben 337 ilyen kérelem érkezett, addig idén 533 darab. Ebből 208 esetben állapított meg jogsértést a KDB, és 205 millió forint bírságot szabott ki.

Bakonyi József beszámolt arról is, hogy amennyiben a   közbeszerzési törvény múlt heti módosítását a házelnök aláírja, és a törvénymódosítást kihirdetik a Magyar Közlönyben, akkortól számítva 16 napon belül kell új tanácsot választani. A régi Közbeszerzések Tanácsa  mandátumával együtt az elnök megbízatása is megszűnik.

• Már most izgulnak a magyar uniós elnökség miatt
• Tender nélkül szerződött a Vagyonkezelő
• Veszélyben 678 ezer vállalkozás

MTI