Ingatlan vásárlásakor alapesetben 10 százalékos mértékű vagyonszerzési illetéket kell leróni. Lakást kivéve az ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke lesz. Ezek a szabályok a telekre, nyaralóra, garázsra és más, nem lakáscélú ingatlanokra vonatkoznak, a törvény ugyanis kedvezményben részesíti a lakást, vagy családi házat szerzőket.

Lakástulajdon szerzése esetén az illeték alapja a szintén a lakástulajdon forgalmi értéke, az illeték mértéke azonban lakásonként 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 6%. A sávos rendszerből adódóan egy 10 milliós lakóingatlan megvásárlása után például 440 ezer (4 millió után 80 ezer az e feletti 6 millió után pedig 360 ezer) forintnyi illetéket kell fizetni.

Lakás résztulajdonának megszerzése esetén a fenti összeghatárok tulajdoni hányaddal arányos összegei alkalmazhatók. Tehát egy 50-50 százalékos kétszemélyes vásárlás esetén mindkét fél esetében 2 millióig vehető igénybe a kedvezményes 2 százalékos illetékkulcs, e felett pedig már 6 százalékkal kell számolni.

Lakásvásárlással egyidejűleg alapított haszonélvezet esetén a tulajdonszerző a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti az illetéket, a haszonélvező pedig ugyanazon kulcsok szerint egy számított érték alapján. A haszonélvezeti jog egy évi értékéül az ezzel terhelt ingatlan forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed ki, annak értékét az illető személy életkorához képest úgy kell kiszámítani, hogy ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szeresét, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosát, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosát, ha pedig 65 évnél idősebb, akkor az egyévi érték 4-szeresét kell számításba venni.

Egy ingatlan értékesítésekor 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adó azonban nem a bevételre, hanem az elért jövedelemre vonatkozik, ami akár nulla is lehet. További részletek az ingatlaneladás adókötelezettségével kapcsolatosan>>

Lakástulajdonok cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének a különbözete. Kettőnél több lakás cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb ingatlan értékkülönbözete lesz. A törvény a cserén kívül ugyanakkor megkülönbözteti az ún. cserét pótló vételt is. Ez alatt azt kell érteni, ha lakástulajdon vásárlása esetén a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja. Ilyenkor az illeték a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének a különbözete alapján kerül megállapításra.

Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.

Fontos ugyanakkor azt is tudni, hogy ha a cserénél, vagy a cserepótóló vételnél leírt szabályok szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja az általános szabályok szerint a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke lesz, máskülönben a vevő ezekkel a szabályokkal rosszabbul járna, mint egy sima vétel esetén. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ha valaki egy nagyobb értékű lakás eladását követően vesz a megszabott határdiőn belül másik lakóingatlant, akkor az ilyen kvázi vagyoncsökkenés után is kell illetéket fizetni a cserepótóló vétel szabályai szerint.

Visszterhes vagyonátruházási illeték: itt a kulcs

Bizonyos feltételek mellett további kedvezményt lehet igénybe venni. Mentes például az illetékfizetés alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, amennyiben a vásárló az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóház hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

Illetékmentesen szerezhető meg a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjoga, illetve tulajdoni hányada. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vevő más lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amelyet akkor kéne befizetni, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Résztulajdon megszerzése esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a lakásvásárlót.

Kedvezmény vonatkozik a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának, illetve tulajdoni hányadának megszerzésére is. Ebben az esetben az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezmény kérhető, feltéve persze, hogy az egész lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Résztulajdon megszerzése esetén a vagyonszerzőt itt is a szerzett tulajdonhányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Első lakástulajdonosnak egyébként az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, illetve lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

Szétkapkodják a balatoni nyaralókat
Átértékelték az ingatlanalapok vagyonát
Kamu vevőkkel verik fel a lakásárakat
Ingatlaneladás: milliókban mérhető évek
Nem merünk lakáshitelt felvenni

Privátbankár