|
| Angela Merkel német kancellárt a német mitológiából ismert Loreleyként ábrázoló karikatúra a The Spectator brit konzervatív hetilap címlapján egy londoni újságárusnál. Fotó: MTI |
Ma kezdődik a CDU, Merkel kancellár pártjának kétnapos kongresszusa. A viharosnak ígérkező eseményen Merkel még mindig a menekültek létszámplafonjának elutasítása mellett fog érvelni. Ez az álláspont azonban a párizsi terrorcselekmények és a francia populista jobboldal földcsuszamlásszerű eredményeinek a tükrében egyre tarthatatlanabb lett.
A CDU elnöksége ezért egy kompromisszumos megoldást terjesztett a párt mai kongresszusa elé. Az ARD közszolgálati adó szerint a párttagságnak majd a következő szövegrészről kell szavaznia Karlsruhéban: "Arról döntöttünk, hogy a menedékkérők és menekültek beáramlását hatékony intézkedésekkel érzékelhetően csökkentjük. Ha ugyanis a mostani beáramlás tartós marad, az hosszú távra túlterheli az államot és a társadalmat még egy olyan országban is, mint Németország".
Merkel kurzusát már nemcsak a CDU körein belül támadják élesen, hanem az EU keleti tagállamai is – legutóbb pedig Donald Tusk az EU Tanácsának elnöke határolódott el Merkel politikájától és követelt hátraarcot. De a német kormányzat még mindig másra mutogat: a szövetségi belügyminiszter egy tegnapi lapinterjúban kifejtette, hogy szerinte a magyar határkerítés megépítéséről szóló bejelentés erősíthette föl a menekülthullámot.
Az AfD hálaadó imát tarthat Merkel tiszteletére
Merkel politikája egyben kitűnő hátszelet biztosít a német eurószkeptikus AfD párt számára is, amelynek a népszerűsége a kelet-német tartományokban már 16 százalékon áll. Az AfD élesen kritizája Merkel menekültügyi paktumát Erdogan török elnökkel, hiszen szerintük a német határt kellene lezárni, nem pedig az iszlamista török kormányzatnak baksist fizetni – hogy az EU csatlakozásuk felgyorsításáról ne is beszéljünk. Az AfD egyben követeli az Oroszország elleni gazdasági szankciók azonnali feloldását és a sorkatonaság visszavezetését.
A CDU befolyásos körei érzik, hogy az AfD ellopja előlük a konzervatív témákat, ezért kétségbeesetten próbálnak helyezkedni. A rajna-pfalzi CDU-főnök – és egyben a párt üstökösszerűen emelkedő csillaga –, Julia Klöckner a kongresszuson követelni fogja a burka (muszlim nők teljes testét eltakaró külső ruházat) betiltását Németországban. A CDU ifjúsági tagozata is érzi, hogy Merkel vezetése alatt elszaladt a párttal a ló, ezért ők a német felsőoktatási intézményekben az úgynevezett ’gender-tanulmányok’ (a nemek társadalmi szerepének kutatása) pénzügyi támogatásának azonnali felfüggesztését követelik.
A CDU gazdasági tagozata pedig állásfoglalásában kiemeli, hogy a "munka világába és a társadalomba rosszul beilleszkedett bevándorlók magas száma hatalmas társadalmi robbanást" idézhet elő. Ezért a valóban üldözött menekültek befogadására kell szorítkozni, fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat és korlátozni kell a menekültek családegyesítési jogát, és a menekültválság terheit nemzetközileg igazságosan meg kell osztani.
A német média idén súlyosan leszerepelt
Az év eddig eltelt időszakában már 747 támadás történt menekültszállások ellen, vagyis átlagosan naponta több mint két bűncselekmény. Ráadásul ezek a számok manipuláltak, hiszen a hatóságok több esetben az ilyen támadásokat a közönséges bűnügyi statisztikák közé veszik föl, nem pedig a politikailag motiváltak közé.
A hitelességi válság 2015-ban nemcsak Merkelt és a CDU-t érte el, hanem a mesterkélt ’Willkommenskultur’ kollaboránsának tekintett német médiát is. A Die Zeit hetilap felkérésére készített felmérés szerint a polgárok 53 százaléka már kevés bizalommal viseltetik napjainkban a német sajtó irányába, további 7 százalékuk pedig semmifajta bizalommal nem rendelkezik már. A polgároknak 44 százaléka egyenesen úgy véli, hogy a német médiát „felülről vezérlik”. Csupán egyharmada tekinti a sajtót „kiegyensúlyozottnak”, míg csaknem a fele a polgároknak a híradásokat „egyoldalúnak” minősíti.
A hazánkhoz hasonlóan a határtalanul szervilis német közszolgálati média is a kritikák kereszttüzébe került. A befolyásos konzervatív újságíró, Wolfgang Herles szerint a CDU kongresszusokról szóló közszolgálati tudósítások olyan benyomást tesznek, mint egy „C-Dúr mise Szent Angela tiszteletére”. Nem véletlen, hogy az olvasói hozzászólások egyre gyakrabban hasonlítják a jelenlegi sajtóviszonyokat az NDK-s időkhöz és kritizálják Merkel kelet-német szocializációját.
Káncz Csaba jegyzete
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
