A világkereskedelem jelenleg túlnyomórészt a tengeren zajlik, különösen, amióta az elmúlt 50 évben felfutott a konténerhajózás. A szállítmányozók keresik az optimális útvonalakat, és már régóta szeretnék a Jeges-tengert is bevonni az útvonal hálózatba, hogy északról kerülhessék meg az eurázsiai, illetve az amerikai kontinenst, de az Arktisz jégtakarója ezt korábban akadályozta.
Nyáron szabad az út
Az Északi-sark körüli jégtakaró azonban nyaranta egyre inkább visszahúzódik, így a nyári hónapokban már nincs összefüggő jég Északkelet-Szibéria partjainál, sőt, a közvetlen parti rész teljesen jégmentes, kisebb hajók már eddig is közlekedtek ott, de miután sekély a tenger, a nagyobb hajóknak a partoktól messzebb kell haladniuk. Ezeken a részeken viszont még zajló jég található esetenként nyáron is, és bár a legmodernebb konténerhajókat úgy építik, hogy kisebb jéggel megbirkózzanak, az első nagy konténerszállító áthaladása atomjégtörő kíséretében zajlott, de erre csak 3 napig volt szükség a jeges szakaszon.
A Maersk cég Venta nevű konténerszállítója augusztus 22-én indult Vlagyivosztokból, megállt Dél-Koreában, ahol árut vett fel, ezt követően áthaladt a Bering szoroson, majd Oroszország északi partjai közelében végigment az úgynevezett Északi tengeri útvonalon, megállt Bréma kikötőjében, és összesen 37 nap után megérkezett Szentpétervárra. A cég hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csak egy próbaút volt, még nem tervezik rendszeres járatok indítását, de tanulmányozzák, hogyan kell felszerelni a hajókat és milyen infrastruktúrát kell kiépíteni ahhoz, hogy a későbbiekben erre sor kerülhessen.
|
| A konténerszállító az atomjégtörőről fényképezve. Forrás: Roszatom |
Sokat fejlődött
A tengeri szállítás óriásit fejlődött az elmúlt 60 évben, amióta megkezdődött a konténeres szállítás. Míg kezdetben legfeljebb pár száz konténer fért egy hajóra, ma már a legnagyobbak több mint 20 ezret is elszállítanak, leszorítva ezzel a szállítás költségeit, ami most a Távol-Kelet és Európa közti útvonalon konténerenként 1500-2000 dollár, míg ugyanez vasúton legalább a háromszorosa. Kétségkívül, a szállítási idő tengeri úton 40-45 nap, míg vasúton a jelenlegi infrastruktúra mellett 12-18 nap.
A tengeri szállítás helyenként olyan útvonalakon is gazdaságosabb lett, ahol korábban a szárazföldi volt az, például az Egyesült Államok nyugati és keleti partja közti utat a legrövidebb kontinentális út helyett a tengeren, hajóval a kiszélesített Panama-csatornán teszik meg a szállítmányozók. Ugyanakkor bizonyos helyeken a szárazföldi infrastruktúra hiánya akadályozza az áruforgalom bővülését: az árut a tengerpartról a kontinensek belsejébe kell szállítani, illetve onnan elhozni.
Ahol a vasút a nyerő
Míg Európában és Amerikában fejlett az infrastruktúra (bár Európában a vasút nem igazán a teherszállításra van optimalizálva a jelentősebb személyforgalom miatt), addig például Afrikában, ahol az úthálózat is viszonylag fejletlen, elsőrendűvé vált a kikötőkhöz vezető fontosabb vasúti útvonalak kiépítése. Az egyik nagy ilyen beruházás a Nairobit, Kenya fővárosát Mombasa tengeri kikötőjével összekötő vasút építése volt, a projekt 3,6 milliárd dollárba került, a személyszállítás tavaly júliusban, a teherszállítás idén január elsején indult meg rajta.
|
| Az Addisz-Abeba és Dzsibuti közti vasút. Forrás: commons.wikimedia.org |
A másik jelentős új vasútvonal az etióp fővárost, Addisz Abebát Dzsibuti kikötőjével köti össze, és ugyancsak idén januárban indult meg rajta a teherszállítás. Jelentőségét mutatja, hogy Etiópa külkereskedelmének 95 százaléka Dzsibuti kikötőjén keresztül bonyolódik.
Nyugodtan sétálgatnak az orosz katonák ott, ahol nem szabadott volna nekik. 
