Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - közölték brit kormányzati források az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli találkozóján. May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot - tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes. Nagyjából 3,2 millió uniós polgár él az országban.
Olyanok lesznek, mint a britek
A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett "letelepedett státust" kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.
|
| Theresa May elhagyja Brüsszelt. EPA/VIRGINIA MAYO / POOL Pool |
Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat. Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.
Brit földön brit törvények?
A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. "Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon" - közölte May a beszámolók szerint. A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán.
Bennfentes források szerint az ülésen senki nem reagált a brit kormányfő ajánlatára, ami annak a több uniós vezető által hangoztatott álláspontnak a megerősítése lehet, hogy az Európai Tanács nem a Brexit-tárgyalások fóruma.
|
| Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Angela Merkel német kancellár és Theresa May brit kormányfő a brüsszeli EU-csúcson. EPA/VIRGINIA MAYO / POOL Pool |
A németeknek tetszik
Angela Merkel német kancellár az ülés végén hangsúlyozta, hogy May ajánlata "jó kezdet", ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír-északír határellenőrzésről. "Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)" - mondta hozzátéve, hogy "sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig".
A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár a brit kormányfő nélkül. A "huszonhetek" abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő uniós ügynökség új székhelyeiről.
Maradtak kérdések
Ugyan Mayék ajánlata gálánsabbnak tűnik annál, mint amiben az EU-s képviselők reménykednek, vannak még nyitott kérdések, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy milyen jogokat terjesztenek ki azokra a családtagokra - és kifejezetten a gyerekekre - akik nem élnek az Egyesült Királyság területén?
Továbbá az is kérdéses, hogy ki látja majd el a jogvédelmét az EU-s állampolgárnak vitás ügy esetén? Ahogy azt korábban is írtuk, Theresa May a brit bíróságokra bízná ezt, az unió viszont szeretné védelmébe venni az állampolgárait.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
