|
| Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a BÉT igazgatóságának elnöke és Bacsa György, az igazgatóság tagja. (Kép forrása: MTI Fotó: Kovács Tamás) |
Fordulat jön 2020-ban - a piacról kell forrást szerezniük a cégeknek
A Budapesti Értéktőzsde Igazgatósága elfogadta a társaság ötéves, 2016-2020 időszakra vonatkozó stratégiáját. A terveket bemutató sajtótájékoztatón Nagy Márton, a BÉT elnöke arról beszélt: a magyar vállalatok számára elérhető finanszírozási források közül az uniós pályázatok rendszere és a jegybank gazdaságélénkítő programja hamarosan kifutnak, az állam is egyre inkább visszavonul a vállalatok finanszírozásából. Marad a hitel és a tőkepiac – ezekre egymás mellett, párhuzamosan van szükség. 2020 lehet a fordulópont, amikor tisztán piaci alapokra helyeződik a finanszírozás; ezen belül a Budapesti Értéktőzsde szerepe nagyot nőhet.
Nagy Márton elmondta: egyértelműen bizonyították a kutatások, hogy az erős gazdaság és az erős tőkepiacok között erős összefüggés van. A magyar tőkepiac fejlettsége jelenleg alacsony, a tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja alig haladja meg a GDP 10 százalékát. Ezzel párhuzamosan a hazai vállalatok banki finanszírozásának aránya nemzetközi szinten is kiemelkedő. Ez nem egy rossz dolog, de kérdéses, hogy ennek további emelése a tőkepiac továbbfejlesztése nélkül vezethet-e a gazdaság további, érdemi bővüléséhez – a hitelállomány bővülése egy idő után kontraproduktív lehet, míg a tőkepiac fejlődésében nincs ilyen fordulópont.
A részvénypiac fejlődése több csatornán keresztül is javíthatja a gazdasági növekedést Nagy Márton szerint. Ha a hazai részvénypiac kapitalizációja 30 százalékkal növekszik, az a hosszú távú reál-GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékpontot adhat hozzá – és ehhez még más közvetett hatások is hozzáadódhatnak.
A BÉT stratégiájának 5 fő pontja van.
- sikeres tőzsdei kibocsátásokra van szükség – Nagy Márton itt aláhúzta a „sikeres” szót.
- szükség van kormányzati támogatásra,
- a piacszerkezet megújítására,
- a befektetői bázis erősítésére,
- a kötvénypiac (állami és vállalati), a derivatív piac, az árupiac, a strukturált termékek piacának erősítésére.
Mivel fogunk kereskedni?
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója elmondta: a kínálati oldal erősítésének egyik célcsoportja a kkv-k, az ő forráshoz juttatásuk, megerősítésük kiemelten fontos a gazdaság szempontjából. Emellett nagyon fontos a nagy, likvid részvények számának növelése: nemzetközi befektetőknek is fontos társaságokat kell behozni a tőzsdére.
A tőzsdeképes, minőségi cégek számát is növelnék a tőzsdei „előszoba” újragondolásával. Ahogy már sokszor, most is felmerült az állami vállalatok tőzsdei bevezetésének szükségessége.
|
A 2020-ig elérendő célok, számokban Évente legalább 5 kibocsátást szeretne a BÉT; 50 céget szeretnének bevonni a tőzsdei Előszobába; a nagy likvid részvények számát 5-re emelnék; állami vállalatokat hoznának a parkettre; 30 cég megjelenését szeretnék a kkv-piacon; a kapitalizációt a GDP 30 százalékára emelnék (ezzel a jelenlegi 5 ezer milliárdos szinthez képest a GDP növekedését is beleszámítva 12 ezer milliárdos kapitalizációt célozzák meg). |
Ki fog kereskedni?
Magyarországon rendkívül alacsony a lakossági befektetők tőzsdei jelenléte, de az intézményi befektetők portfóliójában is növelni szeretnék a magyar részvényeket. A pénzügyi kultúra fejlesztése, a befektetői bizalom erősítése a lakosság részvételét növelhetné, de a nemzetközi jelenlétet is erősítenék: Budapest regionális pénzügyi központ szerepét erősítenék, felveszik a kapcsolatot a regionális tőzsdékkel is. A 2013-ban bevezetett XETRA kereskedési rendszer bevált, ezen nem terveznek változtatni, ha az üzleti feltételek ezt lehetővé teszik.
Honnan lesz likviditás?
A BÉT-en jelenleg nincsenek árjegyzők, akik folyamatos likviditást biztosítanának. Ez piaci alapon is működhet, de a kkv-k, kisebb papírok esetében – ahol a legfontosabb lenne az árjegyzők jelenléte – különböző ösztönzőkre lehet szükség.
Miért kell több vállalat a tőzsdén?
A tájékoztatón Dr. Bacsa György elmondta: a stratégiát nem csak az MNB mint főtulajdonos, hanem az összes érintett szereplő, kibocsátó támogatja, megvalósítását reálisnak tartja.
Több regionális bajnok és több szektor jelenléte szükséges – 1-2 éven belül új, biztonságos és likvid papírok érkezhetnek a tőzsdére részvényekkel és kötvényekkel is. Ennek a befektetők mellett mind a vállalatok, mind pedig a gazdaság is nyertese lehet.
A kkv-k esetében egy új piacról beszélhetünk, kockázatosabb, diverzifikált befektetési lehetőséget jelenthet a befektetők számára. A kkv-k finanszírozáshoz juthatnak akkor is, ha a banknál nem kapnak hitelt, javulhat versenyképességük és jülső megítélésük. Emellett a tőzsde exit-lehetőséget is jelent az alapítüóknak vagy épp a kockázati tőkének. Ez az átláthatóságon, a versenyképesség növekedésén keresztül a gazdaságra is pozitívan hat.
Hogyan ösztönöznének a tőzsdézésre?
A kibocsátók számára ésszerűbb, egyszerűbb, biztonságosabb bevezetési lehetőség mellett kedvezményeket is nyújtanának. A befektetőket is ösztönöznék az adminisztrációs terhek enyhítése mellett más eszközökkel. Az eszközökről aktív tárgyalások folynak az NGM-mel és az NFM-mel, így a további részletekről egyelőre nem adott tájékoztatást a BÉT vezetése.
Megújul a piac struktúrája
A tőzsdeképes cégek klubját átgondolnák, belső tanmácsadó csapattal is segítenék a tőzsdei felkészülést. Az előszobából a jelenlegi 3 szekció (standard, prémium, T) mellett a kkv-knak egy MTF kkv piacot hoznának létre a nyilvános piacon, ahol könnyített feltételekkel jelenhetnének meg a kkvk. Emellett egy zártkörű platformot is létrehoznának.
Érdekesség, hogy hosszabb távon a tervek között még egy crowdfunding platform indítását is tervezik. Emellett erősítenék a monitoring tevékenységet, roadshow-kat és networking-rendezvényeket tartanának, és hangsúlyt helyeznének az oktatásra.
Nem csak részvény van a tőzsdén
A BÉT kissé lemaradt a részvénypiacon kívüli piacok fejlesztésének terén, ezen javítanának. A kötvényszekció, a származékos szekció erősítése mellett az árupiac szerepét is növelnék: kukoricaexportban Európa második szereplője vagyunk, az árupiacon mégsincs ennek jele, ezen mindenképp javítanának. A strukturált termékek piaca felfutóban van, folytatnák a programot.
Kik jöhetnek a tőzsdére?
Kérdésre válaszolva Nagy Márton nem nevezett meg olyan cégeket, amelyek a BÉT szerint közel állnak a tőzsdei bevezetéshez. Azt azonban elmondta: azokat a cégeket,amelyek a közelmúltban már a tőzsde közelében voltak, akár majdnem bevezették őket, biztosan megkeresi a BÉT vezetése (nem nehéz itt a Waberer’s vagy a Duna House esetére gondolni). Az MKB viszont biztosan a tőzsdén landol 2019-ig – ez nem lehetőség, hanem uniós vállalás.
Az MTI-ben megjelent egy orosz hírszerzési anyag. 
